Darányi Ignác Terv: 2013-ig 300 milliárd forint van a megvalósításra

“Minél hatékonyabban, okszerűbben szeretnénk felhasználni ezt a pénzt” – hangsúlyozta a tárcavezető. Kérdésre válaszolva elmondta: a tavaly elindult aktív agrárdiplomácia eredménye, hogy bővült a magyar export, eközben az elmúlt másfél év eredménye, hogy olyan egyszerű és jól átlátható szabályrendszert teremtettek, amely segíti a kis- és középvállalkozások piacra jutását. Paradigmaváltás kell, agrárpolitika helyett integrált vidékpolitika – mondta mintegy négyszáz hallgatója előtt a fórumon a miniszter, hangsúlyozva, hogy a kormány és a tárca is elkötelezett a vidék megújulása mellett, amihez négy területen – az agrárgazdaságban, a vidékfejlesztésben, az élelmiszergazdaságban és a környezetvédelemben – van szükség haladéktalan lépésekre. Megjegyezte: eddig nem volt olyan tervezet, amely alapján az elmúlt két kormányzati ciklusban tervezni lehetett volna. Fazekas Sándor a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiáról mint útitervről, a Darányi Ignác Tervről mint a végrehajtás menetrendjéről beszélt. Hangsúlyozta: a mostaninál több, biztonságosabb és nagyobb feldolgozottságú termékre van szükség a hazai agráriumban. Fazekas Sándor szerint elegendő terület és pénz híján nem kelhetünk versenyre az ipari méretű monokultúrás termeléssel, ugyanakkor komoly lehetőség az a több százmillió potenciális fogyasztó, akik természettudatosan élnek, vásárolnak. Fazekas Sándor kitért arra is: számos pályázati lehetőség már az év elején megnyílik, miközben újabbakat terveznek, amelyekre azonban még meg kell találni a forrásokat. V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár a program lényeges pilléreként szólt a jogszabályi környezet megújításáról, “életszerűvé tételéről”, de megemlítette azt is: “adópolitikai eszközökről nem szabad letennünk ezután sem”. Mint mondta, a pálinkáknál már sikerült eltolni a piacot a hungarikumok felé, de cél az is, hogy a lekvárok, szörpök is hazai alapanyagból készüljenek. A kiemelt jogalkotási eladatok között sorolta a termőföld hazai kézben tartását, a zsebszerződések érvényre jutásának megakadályozását, a családi, kis- és őstermelők szabályozásának újragondolását, valamint a tisztességes piaci magatartás, illetve a hazai termelői és feldolgozói pozíciók erősítését.