Erre azt követően került sor, hogy júniusban a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletben semmisnek nyilvánította a Bükki Nemzeti Park és a Mariano Kft. között 1995-ben létrejött földbérleti szerződést.

Az igazgatóság a döntésnél figyelembe vette a kormány birtokpolitikai irányelveit és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet állami földterületekre kialakított egységes szempontrendszerét. A nyertesek mindegyike olyan helybeli gazdálkodó aki vállalta az állattartást is. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közleménye szerint a 44 meghirdetett birtoktestre 41 pályázótól 149 pályázat érkezett. A pályáztatás fő célja a helyi kis- és közepes családi vállalkozások megerősítése volt. Ennek megfelelően az Igazgatóság az eljárásnál a helyben lakó, életvitelszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató termelőket részesítette előnyben. A gazdálkodóknak maradéktalanul be kell tartaniuk a természetvédelmi előírásokat és lakhelyük, illetve székhelyük nem lehet az érintett termőföld 20 kilométeres körzeténél távolabb. Sem az államtól, sem mástól nem tulajdonolhatnak és bérelhetnek 1200 hektárnál nagyobb területet. A szerződések 2019-ig szólnak annak érdekében, hogy a bérletek az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokkal (AKG) összhangban legyenek. A VM közleménye szerint a Bükki Nemzeti Park sikeres haszonbérleti pályáztatása fontos és szimbolikus lépés ahhoz, hogy a vidék életében alapvető és gyökeres fordulat következzen be. Azt is felidézték, hogy a Mariano Kft. a piaci ár töredékéért bérelte a területeket a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságától, amelyek után több mint 800 millió forint támogatáshoz jutott. A társaság a terület egy részéért 100 forintot fizetett hektáronként, a nagyobbik részét pedig térítés nélkül használta. Emellett a cég a természetvédelmi kötelezettségeinek sem tett eleget. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága azt a kormányzati célkitűzést tartotta szem előtt, hogy az szerezhessen földet Magyarországon, aki valóban művelni akarja azt.