Az állam viseli június 1-jéig bejelentett földmegosztás költségét

A szaktárca kommunikációs kampányt indít annak érdekében, hogy minél többen éljenek az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésének “államilag finanszírozott” lehetőségével, és a tulajdonosok minél előbb jelentkezzenek a körzeti földhivataloknál. Jelenleg mintegy 2 millió hektár rendezetlen, osztatlan közös tulajdonban lévő termőföld van Magyarországon, ami közel 272.000 földrészletet és 2 millió tulajdonost jelent. Az Országgyűlés idén január 1-jei hatállyal módosította a Földrendező és földkiadásról szóló törvényt (Fkbt). A jogszabály kimondja, hogy a 2012. június 1-jéig kérelmezett földmegosztás költségét az állam viseli. Az önálló ingatlan kialakítása iránti kérelmet legkésőbb ez év június 1-jéig lehet benyújtani a területileg illetékes körzeti földhivatalhoz. A jelentkezési határidő elmulasztása jogvesztő, tehát a határidő lejárta után csak saját költségen, összetettebb eljárásban, a Polgári Törvénykönyv alapján szüntethető meg az osztatlan közös ingatlantulajdon. Az osztatlan, közös földtulajdon rendezésével könnyebb a föld értékesítése, egyszerűbb a föld hasznosítása, könnyebben igényelhető támogatás a műveléshez. A tárca emlékeztet: a rendszerváltás után a termelőszövetkezetek által használt termőföldek nagy része, mintegy 2,5 millió hektár, osztatlan közös tulajdonba került. Az elmúlt 20 évben az állam átvállalta a részarány-földtulajdonként nyilvántartott termőföldek önálló ingatlanná alakításának költségét. Ennek ellenére 2011. december 31-ig csak mintegy 240 ezer tulajdonos kérte a tulajdoni hányadának megfelelő, önálló ingatlan kialakítását. A rendezés ez idáig országosan 30 ezer földrészletet és több mint 500 ezer hektár területet érintett, melynek során 78 ezer új földrészletet tűztek ki. Az Európai Bizottság a bizonytalan tulajdoni viszonyokra is tekintettel 2014. április 30-ig meghosszabbította a magyarországi mezőgazdasági földterületek szerzésére vonatkozó tilalmat. A földmoratórium feloldásáig rendezni kell Magyarországon a birtokviszonyokat, be kell fejezni a mezőgazdasági reformot és fel kell készülni a teljes körű liberalizációra – hívja fel a figyelmet a közlemény. Hozzátéve: a föld és birtokpolitika a Nemzeti Vidékstratégiában meghatározott 7 stratégia terület közé tartozik, amely magában foglalja a föld- a birtokrendezési, és az üzemszabályozási programot. A program egyik legfontosabb eleme az osztatlan közös földtulajdonok igény szerinti kimérésének, a tulajdonosok birtokba helyezésének, a földek egymás közötti adásvételének, cseréjének, illetve a fennmaradó/felajánlott területek állami felvásárlásának felgyorsítása. A szakminisztérium még az idén beterjeszti az Országgyűlés elé az új föld- és az új családi gazdaságokról szóló törvényt, és a moratórium lejártáig rendezi a földtulajdon-viszonyokat. A tárca április 13-án, Gyomaendrődön társadalmi párbeszédet indított a földekről és a családi gazdaságokról, hogy az új törvények konszenzusra épüljenek. Az új földtörvény egyik fő célja, hogy tisztázza, ki vásárolhat földet Magyarországon, és ki nem. A készülő jogszabályok többek között meghatározzák a kis-, közép- és nagybirtok pontos fogalmát, mérettartományát, tisztázzák a gazdálkodási formákat, a családi gazdaság, vagy például az őstermelő státuszát. A földtörvény meg fogja akadályozni a spekulatív célú földszerzéseket, és rendezi a gazdátlan földek kérdését is.