3.300 milliárd forint értékű élelmiszerjellegű termék van a magyar piacon

A helyettes államtitkár hozzátette: tavaly ebben a piaci szegmensben a magyar kivitel értéke elérte a 6,9 milliárd eurót, míg a behozatal összességében 4,3 milliárd eurót tett ki. A magyar piac ezen a területen sok szereplős: mintegy 400 ezer mezőgazdasági ős- és kistermelő,valamint családi gazdaság; mintegy 13 ezer társas vállalkozás; további 8.500 élelmiszeripari cég és tovább mintegy 20 nagy élelmiszer-kiskereskedelmi lánc alkotja. Ezek a piaci szereplők adják a piaci forgalom döntő hányadát. A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy  a fogyasztó igényeinek  maradéktalan kielégítéséhez hozzájárulhat az értékesítési lánc lerövidítése. A közvetítői csatornák lerövidítése azt a célt is szolgálhatja, hogy a termelők nagyobb jövedelemhez jussanak, így a vidéki emberek életkörülményei érezhetően javuljanak. Ezért a kormány kiemelt programja az alternatív értékesítési csatornák – a helyi piacok – fejlesztése, amit a közelmúltban  módosított jogszabályi környezet is szolgál. Utalt ugyanakkor arra, hogy a közvetlen értékesítési formák nem helyettesíthetik a hagyományos kereskedelmet, amely a termékek fejlesztésére, az innovációra is ösztönzi a beszállítókat,  lényeges eleme az élelmiszerbiztonság szavatolása, a magyar termékek iránti fogyasztói bizalom erősítése. Éder Tanász, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy az élelmiszer stratégiai áru. Ám csak akkor tudják eladni terméküket a gyártók, ha az nagymennyiségű – azaz kereskedelmi tétel -, biztonságos, továbbá jó minőségű és hosszú szavatossági idejű. Hozzátette: a magyar élelmiszeripar legnagyobb gondja a csökkenő termelés mellett, a belső piac egy részének elvesztése, miközben a feldolgozó cégek mérete uniós léptékkel mérve kicsi vagy esetleg közepes. Ennek ellenére a kivitel az utóbbi években folyamatosan nőtt. Megjegyezte: a versenyképesség érdekében szükség lenne a  belföldi vállalkozások horizontális és vertikális szerveződésére, valamint a mikro- és kisvállalkozások nagyobb réspiaci jelenlétére is. Vámos György, az Országos Kereskedelmi szövetség főtitkára szerint a reális piaci folyamatokkal nem magyarázható, hogy az élelmiszerfogyasztás az idei év első három hónapjában emelkedett a kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére is. Ez a kereskedők számára kedvező. A kedvezőtlen körülményekhez ugyanakkor a kereskedők igyekeznek igazodni – tette hozzá. Úgy vélte: a magyar gazdasági környezet javulásához az IMF-megállapodás nagyban hozzájárulna.