Megfelel az uniós szabályozásnak a hulladékról szóló tervezet

A tárca azt annak kapcsán közölte, hogy újabb kötelezettségszegési eljárás megindításának veszélyére figyelmeztette az Európai Bizottság (EB) Magyarországot, ezúttal a hulladéktörvény átírása miatt. Az EB elsősorban azt sérelmezte, hogy 2013-tól a hulladékgazdálkodás állami kézbe kerül, és azokat a nem állami többségi tulajdonú vállalkozásokat, amelyek jelenleg ezt a szektort üzemeltetik, kártalanítás nélkül kiszorítják a piacról. A bizottság álláspontja szerint a tervezett intézkedések korlátozzák a szolgáltatásnyújtás, a letelepedés és a tőkemozgás szabadságát, valamint az uniós közbeszerzési szabályokat, emiatt egy uniós tagállamban nem megvalósíthatók. A felmerült kérdésekre a kormány szakszerű, megalapozott válaszokat készít elő a bizottság számára, amelyek részletesen alátámasztják, hogy a hulladékról szóló törvénytervezet semmilyen uniós jogszabályt, előírást, alapszabadságot nem sért meg. Az államnak jelentős mértékű mérlegelési jogköre van abban, hogy a magyarországi hulladékgazdálkodási közszolgáltatást hogyan kívánja megszervezni – közölte a VM. Az utóbbi években uniós jogszabályokban is megjelenő speciális prioritási szempontok a tagállamok számára lehetőséget és alapot teremtettek arra, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, a víziközmű szolgáltatás, valamint egyéb közszolgáltatások területén sajátos szabályozást vezessenek be. A tárca szerint a hulladékgazdálkodás átfogó átalakítására azért van szükség, hogy olyan jogi keretben szabályozzák ezt a közszolgáltatást, amely megfelel az uniós normáknak, egyúttal kellően szolgálja a lakossági, hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi érdekeket. Kiemelt szempont az is, hogy a lakosság számára megfizethető közszolgáltatási díjak legyenek. Az állami szerepvállalás növelésére éppen ezért szükség volt a közszolgáltatásban – közölte a minisztérium. A tájékoztatás szerint a hulladékról szóló törvényjavaslat értelmében a cégek 49 százalékban tulajdonosok maradhatnak a közszolgáltatást végző cégekben, a többi hulladékgazdálkodási tevékenységet – például az újrafeldolgozást – pedig minden korlátozás nélkül továbbra is végezhetik. A közszolgáltatás négyötödét eddig is állami vagy önkormányzati cégek látták el Magyarországon, így ebben nem hoz lényeges változást a jogszabály. A VM szerint az új törvényi szabályozás tehát nem szorítja majd ki a piaci szereplőket a közszolgáltatásból. A Magyarországon eddig működő rendszer lehetőséget teremtett arra, hogy egyes gazdálkodó szervezetek a lakosság és a környezet kárára visszaéljenek erőfölényükkel – közölte a minisztérium. A gazdasági és a környezetvédelmi szempontok közötti egyensúly megteremtése, helyreállítása ugyanakkor az állam és az önkormányzatok feladata, kötelessége maradt, ami egyre nagyobb kihívást jelentett. A tárca szerint ezért is volt szükség a hulladékgazdálkodás rendszerének átfogó átalakítására, az átlátható működés feltételeinek megteremtésére és az állam szerepének növelésére. A speciális szabályozás bevezetését Magyarország esetében az indokolja, hogy a szokásos versenypiaci feltételek között szerveződő közszolgáltatási piacon az elmúlt évtizedben a lakossági, közegészségügyi, járványügyi, köztisztasági és környezetvédelmi szempontok sokszor eltörpültek a gazdasági szempontok mellett – közölte a tárca. A tájékoztatás szerint a hulladékról szóló új törvény megalkotásakor a VM mindvégig figyelembe vette a vonatkozó uniós szabályozást. A jogszabályhoz tartozó végrehajtási rendeleteket is a legszélesebb körben egyeztették. A tárca közlése szerint a rendeletekről folyamatosan tárgyalnak a szakmai, a társadalmi és a civil szervezetekkel, hogy 2013. január elsején olyan egységes szabályozás léphessen életbe, amely mindenki számára átlátható, egyértelmű viszonyokat teremt a hulladékgazdálkodásban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.