Ángyán és Bencsik átírná a kormány földtörvényjavaslatát

A kabinet javaslata szerint az számít helyben lakónak, aki legalább három éve azon a településen vagy attól legfeljebb húsz kilométerre lakik, ahol a megszerezni kívánt föld van. Ángyán József, a vidékfejlesztési tárca korábbi államtitkára és Bencsik János, aki korábban szintúgy lemondott energiaügyi államtitkári megbízatásáról, csak azoknak adna lehetőséget földszerzésre, akik legalább három éve azon a településen laknak, ahol a termőföld is van. Indoklásukban azt írják, hogy a hagyomány szerint a helybeliség státusának megszerzéséhez ugyan a három év is kevés, de az “a magyar nyelv szabályai és a néphagyomány szerint is elképzelhetetlen”, hogy egy adott településen élőt egy onnan 15-20 kilométerre lévő másikon helybelinek tekintenének. Álláspontjuk szerint a valóban helybeliek előnyben részesítésétől csak akkor lehetne eltérni, ha az adott településen élők között nincs olyan gazda, aki a földet megművelné. Ekkor a területek megművelését sorrendben a szomszédos települések helybeli földműveseinek, majd a távolabbi – de 20 kilométeren belüli – helységek gazdálkodóinak lehetne felajánlani. A fideszes politikusok ugyanezt írnák elő a cégekre és más szervezetekre is. Esetükben a tulajdonosnak helyben kellene laknia, a társaság székhelyének pedig nem egy, hanem három éve az adott településen kellene lennie. A két képviselő – megszüntetve a törvényjavaslatban az őstermelők, az egyéni vállalkozók és a családi gazdálkodók közötti különbségtételt – nem engedné, hogy bárki háromszáz hektárnál több földdel rendelkezzen. A kormány ezzel szemben a családi gazdaságok területét ötszáz hektárban maximálná. Ángyán József és Bencsik János a közeli hozzátartozók országos birtokmaximumát is csökkentené, ezerkétszázról ötszáz hektárra. A két képviselő javaslatával létrehozná emellett a helyi földbizottságokat. Ezek a helyi közösségek által, saját soraikból megválasztott három-öttagú, a település földforgalmi és -használati ügyeiben véleményező, javaslattevő és együttdöntési jogokkal felruházott testületek lennének. A két egykori államtitkár azt is kifogásolja, hogy a törvényjavaslatból kimaradt a demográfiai földprogramban résztvevő fiatal földművesek támogatása – azon fiatal pároké, akik az állammal kötött megállapodásban vállalják, hogy az adott településen letelepednek, egyikük mezőgazdasági tevékenységet végez, és legalább két gyermeket felnevelnek. A politikusok kedvező helyet biztosítanának nekik a földelővásárlásra jogosultak sorában. A hétfő estig benyújtott több mint ötven módosító javaslatuk közül számos arra irányul, hogy a földtörvény ne a foglalkoztatottak száma alapján részesítsen előnyben cégeket a földbérleti jog megszerzésekor, hanem azt díjazza, ha egy vállalkozás a foglalkoztatottak számának növelését vállalja a haszonbérlet idejére. Kezdeményezik, hogy a spekuláció visszaszorítása érdekében a földhasználati jogcímek közül töröljék a haszonkölcsönt és a lízinget. Szintén kivennék a törvényből azt, hogy az állam, a települések és az egyházak korlátozás nélkül vehetnek haszonbérbe mező- és erdőgazdasági hasznosítású földeket és tanyákat. “Egy olyan különleges és véges erőforrás esetén, mint amilyen termőföld, senki számára nem biztosítható (…) a korlátozás nélküli igénybevétel. Ez elvileg lehetetlen, gyakorlatilag pedig hibás” – indokolnak. Ugyanakkor lehetővé tennék, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet egyoldalú nyilatkozattal az eredeti vevő helyébe lépjen, amennyiben a helyi földbizottsággal egyetértésben úgy ítéli meg, hogy az adásvétellel sérülnének a törvényben meghatározott birtokpolitikai célok.