Még nincs uniós döntés, de hamarosan lehet – Már vetnék a GM kukoricát Magyarországon

Az Európai Unió döntéshozatalra vonatkozó szabályainak megfelelően az Európai Bizottság még egyszer az Európa Tanács elé terjesztheti a magyar tilalom feloldásáról szóló határozattervezetét, s erre akár már a következő kukorica vetésszezon előtt sor kerülhet. A döntés mikéntje egyáltalán nem mindegy a magyar gazdálkodók számára, hiszen a kukorica egyes kártevői ellen védettséget nyújtó, géntechnológiával nemesített (GM) vetőmagvakkal jóval olcsóbban és biztonságosabban tudnának termelni, mint a növényvédőszerek használatával. A GM vetőmaggal ugyanis hektáronként több, mint tízezer forintos megtakarítás, magasabb termés érhető el. Ezért a magyar gazdálkodók között is sokan várnak arra, hogy GM vetőmagot vethessenek. A kukoricabogár például a nagymértékű és költséges rovarölőszer felhasználás ellenére hatalmas károkat okoz. Csak 2007-ben több, mint félmillió tonna terméskiesést okozott a kukoricánál, miközben csaknem 3 millió kilogramm rovarölő szert juttattak ki a földekre, ami 4 milliárd forint többletköltséget jelentett a gazdálkodóknak.
A lobbiharc tehát a Bizottság felé még inkább felerősödik mostanában, mert míg a biotechnológiai szakmának a minél előbbi előterjesztés, illetve a tilalom feloldása lenne az érdeke, Magyarország továbbra is a tilalom fenntartása mellett tenné le a voksot – legalábbis ez derül ki a kormány legújabb, lapunk birtokába került, géntechnológiával foglalkozó jelentéséből. A jelentés emlékeztet arra, hogy 2007-ben 27 tagállamból 22 Magyarország mellett szavazott a kérdésben az Európai Bizottság javaslata ellen, így a tilalom akkor továbbra is fennmaradt. A fennálló, úgynevezett védzáradéki eljárás keretében ugyanis a tagállamok az EU-ban már engedélyezett GM vetőmagok felhasználását, illetve forgalomba hozatalát ideiglenesen korlátozhatják vagy tilthatják, ha tudományos alapokon bizonyítják, hogy a GM vetőmag használata kockázatos az emberi egészségre vagy a környezetre.
A kormányjelentés alapján akár tovább is szigoríthatnak Magyarország amúgy is Európa egyik legszigorúbb géntechnológiai törvényén, elképzelhető például, hogy a fenti hatásvizsgálatokhoz az érdekelt biotechnológiai cégeknek kell majd mintát adniuk. Az eddigi, főként a biotechnológiai cégek által finanszírozott hazai környezeti hatásvizsgálatok kiemelten a GM kukoricára fókuszáltak, de jelenleg is folynak szántóföldi hatásvizsgálatok egyéb fajok – búza, burgonya GM változatai – tekintetében. A 2006-2007. években kísérletbe vont GM vetőmagok egy része az EU-ban jelenleg engedélyezés előtt álló kukorica fajta, másik része hazai kísérletben előállított GM fajta. A hosszú távú hatások vizsgálatához a kísérleteke tovább kell folytatni, de új, nem a fajtatulajdonos által finanszírozott hatásvizsgálatokat is indítani kell – állapítja meg a kormányjelentés, nyilván számítva arra is, hogy a fajtatulajdonos biotechnológiai cégek elunják a hercehurcát és kutatásaikat még inkább a GM növények tekintetében Magyarországnál jóval nyitottabb magatartást tanúsító más tagországokba, például Csehországba, Szlovákiába vagy Romániába viszik. A jelentés ugyanakkor kitér arra is: igen nagy a valószínűsége, hogy a közeljövőben az EU-ban termesztési engedélyt fognak kapni olyan GM vetőmagfajták is, amelyekre a magyar védzáradék nem terjed ki. Védzáradék hiányában pedig ezen GM vetőmagok szabadon forgalmazhatók és vethetők lesznek minden tagállamban, így Magyarországon is.