Új kihívások előtt az uniós kohéziós és agrárpolitika

Feldman Zsolt

Az EU közös agrárpolitikája több mint 60 éves múltra tekint vissza, az egyik legrégibb közösségi szakpolitika – mondta Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.

A közös agrárpolitika fő célja a biztos és stabil élelmiszerellátás garantálása Európában, valamint az egyik legfontosabb gazdasági szektor, a mezőgazdaság védelme. Feldman Zsolt kiemelte: a közös agrárpolitikának ma több kihívással kell szembenéznie, mert a piacok instabilitása nőtt, a gazdák bevétele csökken, továbbá versenyezni kell az importforrásokkal, és az éghajlatváltozás is új kockázatokat jelent.

A helyettes államtitkár közölte: a közös agrárpolitika rendkívül összetett. Működtetésében az EU arra törekszik, hogy egyensúly legyen a versenyképesség, a hatékonyság és a fenntarthatóság között – mondta, hozzáfűzve, a globális verseny miatt nagy nyomás nehezedik az európai mezőgazdaságra és a közös agrárpolitikára.

Peter Parscher, a Német Gazdaszövetség üzleti és vidékfejlesztési főosztályának munkatársa kifejtette: a 21. században a mezőgazdaság alakulását leginkább a Föld népességének növekedése, az egyre több, étkezéssel összefüggő betegség, továbbá az éghajlatváltozás, a környezetvédelmi szempontok, a megújuló energiák használata és az országok közötti globális verseny határozza meg.

A közös agrárpolitika jövőjéről szólva azt mondta, hogy abban a vidékfejlesztésre és a környezetvédelemre egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek. A gazdák alapvetően elfogadják a rendszert, amely kiegyensúlyozott, hiszen minden gazdára kiterjed és minden terméket egyenlően kezel. Hozzátette: az uniós tagállamok számának növekedése és a válság azonban nagy kihívást jelent a közös agrárpolitikának. A német mezőgazdaságról elmondta: az országban minden nyolcadik munkahely a mezőgazdasághoz kötődik, Németország az EU élelmiszertermelésének 12,6 százalékát adja, egy német birtok átlagosan 58 hektár, és egy német gazda átlagosan 132 fogyasztót lát el.

Ódor Bálint, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára kifejtette: két lényeges eleme van az EU többéves költségvetésének: a kohéziós és az agrárpolitika, és ezek a legfontosabbak Magyarországnak is. Az EU hat alapító állama annak idején hasonló fejlettségi szinten állt, nem volt szükség kohéziós politikára, csak később alakították ki, amikor dél-európai országok csatlakoztak a közösséghez – emlékeztetett. Az akkor meghatározott célt kell ma is szem előtt tartani, vagyis a kohéziós politikának a régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentését kell szolgálnia – mutatott rá.

Ódor Bálint szerint a régiók közötti különbségek máig nem tűntek el, sőt még nőttek is. A forrásokat hatékonyabban kell felhasználni, hogy a tagállamok gazdasági növekedéshez hozzájáruljanak, és ösztönözzék a befektetéseket.