Egy új korszak kezdődött 2010-ben a magyar vidékpolitikában, egy határozott filozófiaváltás, amelynek lényege, hogy a falvak fejlesztése elsőrangú nemzeti ügy, és a legkisebb településre is szükség van – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.

Korábban inkább a vidék lebecsülése, a „tessék-lássék” fejlesztések, valamint az elhúzódó programok voltak jellemzők – vélekedett a szakminiszter.

Minden kisváros és falu megérdemli az odafigyelést, hiszen csak akkor lehetünk egy erős nemzet, ha az ország teljes területét képesek vagyunk belakni, fejleszteni – hangoztatta a tárcavezető, hozzátéve: ennek szellemében szerepel a vidékfejlesztés programjában a szolgáltató faluházak létesítése is, és eddig már négyszáz hazai település kapott ilyen fejlesztéshez anyagi támogatást.

Ez azért is hasznos, mert gyakran leromlott épületeket tudnak megújítani, a falu díszívé tenni, és falai közé olyan funkciókat bevinni, amelyekre helyben nagy szükség van – jegyezte meg Fazekas Sándor.

A szakminiszter szólt arról is, hogy az elkövetkező hét évre az ország az európai uniós tárgyalásokon 1400 milliárd forintot tudott kiharcolni vidékfejlesztésre. Ebben összegben most magasabb a nemzeti rész mint korábban, de gyakorlatilag ugyanakkora, mint előző hét évben volt, és lehetővé teszi, hogy sok fontos program folytatódjék – fogalmazott.

A kuncsorbai projekt 53,4 millió forintból valósult meg. A fejlesztés során egy volt orvosi rendelő épülete újult meg, amelyben internetes szobát, falugazdász és Leader irodát, tárgyaló termet, könyvtárat, valamint közösségi termet alakítottak ki. Az európai uniós szakzsargonban integrált közösségi szolgáltató térként (IKSZT) jegyzett létesítményt a Tisza-menti Leader Egyesület működteti, amely a projekt révén három évre megkapta az ahhoz szükséges anyagiakat is.