A jövő már elkezdődött a Vitafortnál

v1

“Megáll az ész! Ember és technológia” - Szédítő hangulatban telt a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. partnereinek rendezett szakmai napja az idén Dabason, az előadók ugyanis a jövőre fókuszáltak, ami eléggé fantasztikusnak tűnik, ráadásul már el is kezdődött. A találkozó mottója „Megáll az ész! Ember és technológia” volt.Egyre színvonalasabb, izgalmasabb és meglepőbb a legnagyobb magyar takarmánygyártó vállalat, a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. partnertalálkozója. Egyre jobb oda elmenni hát, kár, hogy egy évben csak egy van belőle, de valójában így a jó, mert alighogy véget ér, máris készülhet az ember a következőre.

v2A Vitafort vendégei a szokásos reggeli falatozással kezdhették a napot az „Együtt a holnapért a magyar termékúton” elnevezésű „projekt” résztvevői jóvoltából legutóbb is. Ez a termékutas járkálás, tere-fere a Vitafortnál valójában egy évek óta jól bevált marketingcsúcs kóstoltatási hagyomány, ahol nem ismeretes a szorongás vagy a stressz, a jóllakás viszont annál inkább.

v6És hogy még kerekebb legyen a kép, ezt a tevékenységet a legnagyobb magyar takarmányos cég szakmai partnercégei végzik a Vitafortnál, annak egyébként is a partner társaságoktól érkezett vendégeitől nyüzsgő, dabasi udvarán.

v24Ez az a hely ugyanis, ahol az éves partnertalálkozó előtt mindig felépül egy kis „sátorváros”, amelynek sétányain elindulva nemcsak a Vitafort-partnerekről alkothat magának szabatos képet az ide ellátogató, hanem az általuk készített, finomabbnál-finomabb termékekből is kaphat némi ízelítőt.

v4Legutóbb például nemcsak a jánoshalmai Kéleshús Kft. igazi ínyenceknek való kolbászát lehetett karikázni itt, de ténylegesen ínycsiklandozó sajtokat is, például szarvasi mozzarellát vagy a Magyaralmási Agrár Zrt. tejtermékeit, Pater sajtját.

v28

v3Az étkeket aztán akár sörrel is le lehet öblögetni, az Alltech jóvoltából, ha pedig valaki a bort szerette volna inkább megkóstolni, a Pécsi borvidék boraiból válogathatott.

v10

v5

v7Már attól is megállt az ész, hogy az idei Vitafort partnertalálkozó termékútján valódi steak-et is lehetett enni, de akadt serpenyős csirketál is, ananász darabokkal, Hawai-módra.

Egy szó, mint száz: a Vitafort és partnerei megint csak megmutatták, hogy nemcsak dolgozni tudnak keményen, de ha van lehetőség rá, akkor – ahogy mondani szokás – „élni is” tudnak – a lehetőséggel. A munka révén ugyanis vidám, baráti hangulatú együttléteket is tudnak varázsolni, partnertalálkozó ürügyén.

v9Azért a szakmának is maradt hely bőven a Vitafort partnertalálkozóján, ahol Kulik Zoltán, a társaság vezérigazgatója nyitóelőadását „A változások lendületével” címmel tartotta meg. Stílusosan igen lendületesen, fiatal barátjával, Robi robottal együtt, akivel – bevallotta – aznap reggel ismerkedett csak meg. Szóval ez a Robi igazi robot volt és nemcsak beszélni, hanem gondolkodni is tudott, előfordult például, hogy a vezérigazgató előadása közben megszólalt és azt mondta: „Én ezt nem értem, én csak egy robot vagyok”.

v11A premix szó jelentését kellett elmagyarázni neki, a vezérigazgató ezt meg is tette, mondván: ezt ők, itt a Vitafortnál, ami egy takarmánygyártó cég, bekeverik a takarmányokba, magyarul: takarmány összetevő. A robot ezt megelégedéssel nyugtázta és elraktározta a memóriájában. Ez volt az a pillanat, amikor fejemhez emeltem a telefonomat és a tőlem telhető legnagyobb lelkesedéssel belemondtam: „Én ilyet még nem láttam. Egy élő robot beszél a vezérigazgatóval…”

v8Kulik Zoltán az előadását azzal kezdte, hogy az elkövetkező 20 évben 20 ezer évnyi fejlődés fog bekövetkezni, és ez a változás már folyamatban is van. A soron következő negyedik ipari forradalomban tehát már benne is vagyunk és már ott tartunk, hogy a gépek együttműködnek az emberrel, egy integrált rendszerbe tartoznak, problémát oldanak meg. A robotizálás, a mesterséges intelligencia növekedése következtében az elkövetkező 5-6 évben a világon mintegy 7 millió munkahely válik feleslegessé, a legóvatosabb becslések szerint is.

v12Eközben becslések szerint azért 2-2,5 millió új is létrejön, főleg az IT-szektorban. A teljes átrendeződés azonban borítékolható. Negyven év múlva például az Egyesült Államok munkahelyeinek 43-44 százaléka szűnhet meg, de az Egyesült Királyságban is 30 százalékot meghaladó átrendeződést jeleznek előre. A robottechnika, a mesterséges intelligencia ugyanis már az élet több területén, a közlekedéstől kezdve a gyógyításon át a termelésig, így az agrárvilágban is jelen van. Az ágazatban dolgozik már olyan robot, amely felismeri a salátát és rendkívül pontos munkát végez, például a növényvédő szer használat terén. A Vitafort és partnervállalatai által kínált digitalizált megoldások széles választéka közül a vezérigazgató kiemelte például a telepre szabott malactakarmányozási programkészítő applikációt vagy mikotoxin monitorozást követő receptgeneráló applikációt, amely már nem is a jövő, hanem a jelen lehetősége.

v13A világ takarmánygyártása 2016-ban lépte át az egymilliárd tonnás mennyiséget, 1 milliárd 60 millió tonna körül alakult a globális gyártás 2016-ban – mondta a Vitafort vezérigazgatója. Ezzel együtt a takarmányüzemek száma több mint 3000-rel csökkent, de számuk még így is meghaladta a 30 ezret tavaly. A világ takarmánygyártása tehát tovább koncentrálódik, miközben a termelés az elmúlt években közel 20 százalékkal, 870 millió tonnáról nőtt a jelenlegi nagyságrendre. Ez a közel 200 millió tonnás növekedés20-25 millió tonna fehérjeigénnyel járt. A bővülés említett üteme mögött Ázsia és Afrika áll. Ázsia a világ takarmánygyártásának a harmadát, 330-340 millió tonna takarmányt állít elő, a „sokkal nehezebb” afrikai piacban pedig a népesség miatt óriási potenciál van. Az afrikai országokban az egy főre jutó éves takarmánymennyiség hozzávetőleg 30 kilogramm, ami Ázsiában 130 kilogramm, Európában és Észak-Amerikában ugyanakkor ennek többszöröse, 300-350 kilogramm.

v14Kulik Zoltán az elmúlt időszakot meghatározó vitamin árrobanás hatásai közül kiemelte a Vitafort K+F tevékenységét, illetve legújabb fejlesztésüket, a tejelőtehenek vitamin ellátásában új koncepciót képviselő bendővédett, mikrokapszulázott vitaminok sikerét. Újításaikat, innovációikar rendszeresen termékdíjjal ismerik el az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon, Hódmezővásárhelyen, ahol idén ez a termékcsalád nyerte el a Fődíjat. A cégvezető új stratégiai partnereikről is beszélt. Az Encorn Trade Kft.-vel a szemeskereskedelem területén alakult ki jó kapcsolat, a Hungrana Kft.- vel pedig stratégiai megállapodásuk és együttműködésük révén a felhasználókhoz közvetlenül éves szinten 60 ezer tonna nedves CGF-et és mintegy 15 ezer tonna száraz CGF-et forgalmaznak. A CGF a Hungrana-nál technológiai szempontból melléktermékként előállított, de üzleti oldalról társterméknek számító takarmánytermék, a keményítő nagyobb részének kiválasztása után visszamaradó, rostban és fehérjében gazdag állati táplálék.

v15Horn Péter akadémikus „A Jövő mezőgazdasága” című előadásában a tőle megszokott szórakoztató és informatív módon hívta fel a figyelmet az állattenyésztési ágazatok jelenlegi és várható tendenciáira. Az ma már nem kérdés, hogy a világ népességrobbanása mellett felértékelődik az állati eredetű élelmiszerek szerepe, erre a kihívásra pedig minél több oldalról fel kell készülni, így az élelmiszer-előállítóknak is. A világ ma évente több mint 80 millió emberrel gyarapodik, és 2050-re előreláthatóan már csaknem 10 milliárdan élünk a földön, szemben a jelenlegi 7,6 milliárddal. Az állati termékek iránti mennyiségi és minőségi igény pedig minden korábbi időszakot messze meghaladó módon növekszik, ennek hátterében elsődlegesen Kína, India és a gyorsan fejlődő további, mintegy 400-500 milliós lélekszámú kelet- és délkelet-ázsiai, óceániai térség áll, csaknem hárommilliárdnyi potenciális fogyasztójával. A különböző ipari melléktermékek állati takarmányként történő felhasználása – és az alternatív takarmányforrásoké is – nagy jelentőségű alkalmazkodási kényszerpálya lesz, amire oda kell figyelni – véli a szakember.

v16A jövő állatitermék-előállítási stratégiáit az akadémikus szerint alapvetően két fő irány határozza meg. Az egyik, hogy a lakosság számára nagy mennyiségben igényelt állati eredetű élelmiszereket, úgynevezett jó minőségű tömegtermékeket – például: tej, sertéshús, baromfihús, tojás – döntően nagy termelőképességű fajtákkal, alapvetően intenzív komplex termelési-technológiai feltételek között állítják majd elő. Egységnyi termékre vetítve minimalizálható takarmány- és vízfelhasználás mellett, ezáltal csökken a vizelet- és trágyatermelés is. Ez a követelményrendszer minden, döntően abraktakarmányokra vagy intenzív magas biológiai értékű termesztett tömegtakarmányokra alapozott állattenyésztési ágazatra vonatkozik. A szántóföldi művelésre nem vagy kevéssé alkalmas területek hasznosítása extenzívebb körülmények között tág teret ad különböző állattenyésztési ágazatoknak, ha a ráfordítások racionális keretek között tarthatók. Itt az alkalmazott fajták széles választéka jöhet szóba, ahol a speciális minőség, az adott viszonyokhoz való jó alkalmazkodóképesség a döntő. A másik irány, hogy a fejlett, illetve a gyorsan fejlődő országokban, illetve a magas jövedelemmel rendelkező népesség körében a világon mindenhol megjelenik és fokozódik az igény a tömegárucikkektől eltérő minőségű állati termékek iránt. Ezeknek a piaci szegmenseknek különleges vásárlóerejük van, nem árérzékenyek. Az állattenyésztők innovációs képessége az utóbbi területen bőven találhat kibontakozási lehetőséget. A különleges márkázott termékek előállítása során is azonban döntő az, hogy az adott terméknek állandó minőség mellett kellő mennyiségben és folyamatosan szükséges a piacon jelen lennie. A nyomon követhetőség és az élelmiszer-biztonság minden állattenyésztési rendszerben alapvető kritérium marad, függetlenül azok nagyobb vagy kisebb felvevőpiacot megcélzó stratégiájától.

v17A nagy takarmányigényű állatok tenyésztése mellett az ágazatnak hosszú távon szüksége lesz alternatív fehérjeforrások bevonására is. A megoldást az akvakultúra jelentheti, mivel nem igényel takarmányterületet és kisebb környezeti terheléssel jár. A tengeri kultúrában óriási tenyésztési potenciál rejlik, a halhús-termelés pedig rendkívül költség- és energiahatékony. A halak hidegvérű állatok, az általuk elfogyasztott táplálék így nem a testhőmérséklet fenntartására használódik el, hanem nagyobb arányban beépül az izmokba, fehérje tartalmuk pedig igen magas. A halágazattal tehát a jövőben a többi hústermelő ágazat potenciális versenytársaként kell számolni, ez is fejlődési lehetőség.

v18Mérő László, egyetemi tanár előadásában egyfajta időutazásra invitált, „A mesterséges intelligencia közeljövőben címmel, a szünetet pedig újra a termékúton tölthették a vendégek. Aki akarta, meglátogathatta a Tejkamiont is, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács jóvoltából. A promóciós céllal kitelepült kamion egyébként még a rendezvény után is, egy héten keresztül fogadta a dabasi és környékbeli általános iskolákat. A szakmai nap programja a kis szusszanás után a már megszokott talk show-val és – ezzel egy időben – szakmai műhelyekben folytatódott. A kötetlen beszélgetésen idén csupa fiatal szakember alkotta az asztaltársaságot.

v19Bűdi Károly az Agrodron Kft. tulajdonosa, Megyeri Mirtill foglalkoztatás – és oktatás politikai szakértő egy magyar, újgenerációs álláshirdetési startup, a Zyntern Kft. alapító tulajdonosa és Gorotyák Igor marketing vezető AgroVIR Kft. folytattak eszmecserét a digitalizáció nyújtotta lehetőségekről, buktatókról, személyes tapasztalataikról és fejlesztéseikről.

v20Megyeri Mirtill az Egyesült Királyságban szerezte szociológus-politológus kettős diplomáját, illetve a Budapesti Corvinus Egyetemen nemzetközi kapcsolatok szakértőként végzett. Az elmúlt években számos, a magyar fiatalok foglalkoztatási és munkaerő piaci lehetőségeit támogató projektet valósított meg. Projektjei során elsődleges szempontnak tartotta a piaci szereplők és foglalkoztatottak igényinek, elvárásainak összehangolását az üzleti fenntarthatóság és fenntartható fejlődés elveit figyelembe véve. Külföldi tanulmányai után, 2011-ben néhány barátjával karrier tervezéssel és készségfejlesztéssel foglalkozó programokat kezdett szervezni az Antall József Tudásközpontban, több száz fős előadókat töltöttek meg azzal, hogy vállalatvezetőket hoztak be az egyetemre. Már akkor biztosan tudta, hogy a jövőben fiatalok foglalkoztatásával szeretne majd foglalkozni.

v21A szakértő egy brüsszeli és New York-i kitérő után 25 évesen, 2015-ben jött haza, azóta ad stratégiai tanácsokat vállalatvezetőknek abban, hogy hogyan tudnak alkalmazkodni az Y és a Z generáció igényeihez. Nem mindegy ugyanis, hogy az Y vagy a Z generációról beszélünk. A vállalatvezetők egy kalap alá veszik őket, úgy vélve, hogy ezekkel a fiatalokkal nem lehet dolgozni, pedig fontos lenne a megkülönböztetés. Pár évvel ezelőttig jellemzően X-ek (1965 és 1980 között születettek) voltak a legmagasabb szintű vezetők a vállalatoknál. A legtöbb középvezető ma már ugyanakkor Y generációs (1980 és 1995 között születettek), és ők már a késői Y-okkal, Z-kkel (1995 utániak) kezdenek el konfrontálódni. A Zyntern.com pedig egy újgenerációs álláshirdetési platform, amelyet Megyeri Mirtill, Balogi Attila és Barathi Tamás alapították 2016 szeptemberében. A célja az, hogy megkönnyítse az Y és Z generáció tagjainak az álláskeresést, a munkaadóknak pedig a fiatalok toborzását. A startup a közelmúltban 120 millió forintról szóló befektetésben állapodott meg az állami Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelővel. A tervek szerint a befektetést két ütemben használják majd fel. Az első ütem 6-8 hónapig tart, ezalatt szeretnék véglegesíteni, finomítani a futó fejlesztéseket, a felhasználói igények figyelembevételével – pl. iOS app fejlesztés, videóinterjú funkció, a matching algoritmus fejlesztése, integrációs megoldások kialakítása. (A Zyntern kezdetben tesztverzióban működött, a hirdetők ingyenesen használhatták a felületet.) A pénzből bővítenék a csapatot és áldoznak belőle marketingre is. Céljuk, hogy az első ütem lejártakor Magyarországon a pályakezdőket célzó álláshirdetők között és a gyakornoki és pályakezdő, azaz 1-3 év tapasztalattal rendelkező állásokat kereső munkavállalók körében piacvezetők legyenek.

v25A szakmai műhelyekben három helyszínen voltak előadások. A Szarvasmarha Műhelyben Koppány György, a Vitafort Zrt. tudományos igazgatója a laborfejlesztésekről és a szolgáltatások bővítéséről beszélt, Orosz Szilvia, az ÁT Kft. takarmányanalítikai igazgatója pedig a TMR vizságlatok jelentőségét és a jászol menedzsment fontosságát hangsúlyozta.

v23Az Adexgo Kft. igazgatója, Tóth Tamás a bendővédett vitaminok alkalmázásáról beszélt a tejelőtehenek takarmányozásában, aztán a vendéglátó részéről Paulicsek János szarvasmarha szakspecialista ismertette a Vitafort új borjú és növendék programját.

v22A Sertés Műhelyben Mézes Miklós professzor a nutrigenomika rejtelmeibe avatta be a jelenlévőket, Abonyi Tamás, a NÉBIH ÁDI igazgatója pedig a sertéságazat hosszú távú egészségügyi kérdéseit ecsetelte, míg Dobos László, a Vitafort állatorvosa a felelős antibiotikum használat fontosságára és módjára hívta fel a figyelmet. A Baromfi Műhelyben Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke fejtegette az ágazat 2018-as aktualitásait, Weibel Balázs, a Cubilog Kft. igazgatója pedig a baromfitartásban alkalmazott távmonitoring és felügyeleti rendszerről beszélt, míg Molnár Balázs, NeoCons Plus Kft. tanácsadója a tojáspiac aktuális kihívásairól.

v26A talk-show és a szakmai műhelyek után az udvaron finom ebédre terítettek, ahol gyönyörű időben fogyaszthatták el a vendégek a fogásokat – ki-ki a maga kedvére valót. A választás nem volt könnyű, mert a finom bográcsos ételek és többféle módon, csavaros ésszel elkészített sültek mellett ott gőzölögtek az elmaradhatatlan levesek is, a különféle, nem egyszer velőig csípős savanyúságokról nem is beszélve. Az ebéd mellé Caramel énekelt, a legkiemelkedőbb eredményekkel büszkélkedő partnerek pedig – a Vitafort hagyományaihoz híven – idén is átvehették azt az emlékplakettet, amellyel a takarmánygyártó cég fejezte ki elismerését irántuk.

v27

Írta: Tóth László Levente / Fotók: Fikció Fényképműhely