Lendületben a fatelepítések

zp1

Országos fásítási program indulhat falvakban és városokban egyaránt – mondja Zambó Péter, az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára.

- Februári államtitkári kinevezése előtt csaknem húsz éven keresztül volt a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója. Államtitkári felkérésekor mennyit gondolkodott a válaszon?

- Harminchét éven keresztül dolgoztam a főváros környéki parkerdőkben, ebből húsz éven keresztül vezérigazgatóként. Ez a szakmai munka és tapasztalat alapozta meg a mostani feladatvállalásomat is. Megtisztelő, hogy szükség van erre a szaktudásra az ágazat irányításában. Éppen ezért a hivatását szerető és komolyan vevő ember nem mondhat nemet egy ilyen felkérésre. A Pilisben erdészként dolgozni küldetés. Gazdag természeti és kulturális örökséget kezelünk itt, és nem kérdés, hogy a fenntarthatóság szempontjai határozzák meg a tevékenységünket. Ezt a szemléletet hozom magammal az államigazgatásba is.

- Mit tapasztalt, nagyon eltér az igazgatási szemlélet a szakmai gyakorlattól?

- A Földügyekért Felelős Államtitkárság szervezetében ötvöződnek a legfontosabb természeti értékeink kezelésével kapcsolatos feladatok. A termőfölddel, a magyar erdő-, vad- és halállománnyal történő gazdálkodás csak hosszú távon gondolkodva képzelhető el, ami egybecseng az erdész szakmából hozott gondolatvilággal. Fontosnak tartom, hogy szoros kapcsolat legyen a minisztérium és az általa irányított gazdálkodó szervezetek, például az állami erdőgazdaságok között, és megértsük a magán-erdőgazdálkodás problémáit és lehetőségeit is. Ezt a kölcsönös megértést biztosítja az erdészeti szakmából a minisztérium szervezetébe érkezett szakemberek munkája. Tovább kell erősítenünk a természetvédelmi és az erdőgazdálkodó szervezetek közötti együttműködést is, hiszen ugyanúgy a természetet, a természet védelmét szolgáljuk, bennük az erdőket, a vizeket, a védett és nem védett élőlényeket.

- Pedig történtek nézeteltérések a napokban is. Szakemberként, illetve a bükki fakitermelése miatt az egyik zöldszervezet által megkritizált, állami erdészet feletteseként mit szól a történtekhez?

- A védett erdők kezelése az erdészeti és a természetvédelmi szervezetek közötti szakmai konszenzuson alapul. Mindkét területen kiváló szakemberek dolgoznak, akik hosszú távon gondolkodva, helyben meg tudják oldani azt a nem könnyű feladatot, amit a változó klimatikus viszonyok között az elődeink által nevelt erdőállományok fenntartása jelent. A magyar erdészetnek és természetvédelemnek volt egy kiváló egyénisége az 1920-as, 30-as években, akinek a munkássága napjainkig példaként szolgál a szakembereknek: Kaán Károly. Trianon után ő volt az, aki talpra állította a magyar erdőgazdálkodást, fásítási programba kezdett, aminek eredményeként az elmúlt évszázadban Magyarország megduplázta az erdőterületét. Csak a rendszerváltozás óta 200 ezer hektár új erdő telepítésére került sor, és külön öröm, hogy szinte teljes egészében magánterületeken. Hiszen az állami erdőgazdaságok kevés fátlan, erdőtelepítésre alkalmas területet kezelnek. Kaán Károly a magyar természetvédelem megalapozója, az első természetvédelmi jogszabály megalkotója. Nem mellesleg a természetjárás egyik kimagasló személyisége, a „természetjárás” szó megalkotója. Az ő emblematikus személyisége is jelzi, hogy a magyar erdőgazdálkodás és természetvédelem ugyanabból a szellemiségből táplálkozik.

- Mégis, a bükki történet nem így jött át a sajtón keresztül.

- Sajnos mindig vannak olyan szervezetek, akik egy-egy szakmai konszenzussal nem értenek egyet, és a megoldást nem az arra hivatott szakmai fórumokon, hanem másütt keresik. A laikusok számára elrettentően hangozhat az, hogy a 150-180 év fölötti erdők aránya csak ezrelékekben mérhető. Viszont ha az összes erdőből levonjuk az ilyen kort eleve meg nem élő kultúrerdőket, például a nemesnyár vagy akác fajokat, és csak a tényleg hosszú ideig élő tölgyeseket és bükkösöket vizsgáljuk, akkor máris 2,5 százalék az idős erdők aránya, ami a korösszetételt tekintve nem rossz mutató. Ráadásul az erdők koreloszlása folyamatosan változik, a felső határ egyre magasabbra tolódik. Ez a folyamat már a második világháborút követő talpra állás után beindult. Tehát az idős erdők aránya folyamatosan nő a tudatos szakmai célok és a folyamatos szemléletváltozás miatt, melyben éppen a Kaán Károly által megfogalmazott természetvédelmi szempontok is szerepet játszanak.

- A szaktárcánál már tavaly szó volt arról, hogy elkezdődik majd az osztatlan közös tulajdonú területek megszüntetése, felajánlás esetén állami kézbe vehetik ezeket a földeket, amelyeket összevonás után akár értékesíthetnek is. Hol tart a munka, illetve mikor lesz naprakész földnyilvántartás?

- Magam is megdöbbentem azzal szembesülve, hogy 4,6 millió „ügy” kapcsán – egy tulajdonosnak több érintettsége is lehet – közel egymillió földrészlet és 2,4 millió hektár föld van osztatlan közös tulajdonban. Ez a 2,4 millió hektár szinte gúzsba van kötve, nehéz hozzájutni az uniós támogatásokhoz, a tulajdonosok közötti egyetértés hiányában akadoznak a fejlesztések, nincsenek kihasználva az ebben rejlő lehetőségek. Van olyan földrészlet, ahol egy tulajdonosnak mondjuk 9 négyzetmétere van, tehát akkora, hogy megfordulni se nagyon tud rajta. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének irányába már az elmúlt években is nagyon komoly lépések történtek. Az események pedig a július 1-től elinduló Nemzeti Földügyi Központ létrehozásával és a birtokrendezési törvény elfogadásával – ami az idei évben várható – lényegesen fel fognak gyorsulni. Ennek egyik fontos eleme, hogy a földhivatali nyilvántartásokat megtisztítsuk.  Ki kell szűrni például az olyan helyzeteket, ahol a nyilvántartásokban 130-140 éves tulajdonosok szerepelnek, mert ilyen példák is előfordulnak. Amennyiben a leszármazottak nem fellelhetők, bizonyos területek állami tulajdonba is kerülhetnek majd. Mindazonáltal ez egy hosszú folyamat, ám minden rendelkezésre fog állni ahhoz, hogy elkezdjük megoldani ezt a feladatot.

- Az Országos Erdő Tanács ülésén adott tájékoztatást arról, hogy az Agrárminisztérium elkezdte kidolgozni az országos fásítási programot. Mi lesz ez?

- Nem véletlenül említettem korábban Kaán Károly nevét, mivel róla neveztük el a fásítási programot. Ez jelentene erdőtelepítést, tehát olyan földekre – például katonai vagy mezőgazdasági szempontból csak nehezen művelhető területekre – telepítenénk erdőt, ahol eddig még nem volt. Ide soroljuk továbbá a mezővédő erdősávok vagy az autóutak mellé történő fatelepítést, az önkormányzati területek, intézmények fásítását is. Ezeknek a fásításoknak az első lépése, hogy a szükséges facsemete mennyiség is rendelkezésre álljon. Ezért nagyon fontos a csemetetermelők megerősítése jogszabályi háttérrel, és a pályázati lehetőségek biztosításával, hogy a minőségi szaporítóanyag hiánya ne jelentsen majd akadályt. Szükséges az erdőtelepítések után járó támogatásokat is megemelni úgy, hogy a gazdáknak a földalapú támogatással szemben alternatívát jelentsen.

- Idén 6 ezer hektár erdőtelepítésre lesz támogatás, az említett fásítási program mellett pedig az erdőterületek növeléséhez mintaprogramokat is indít az Agrárminisztérium. Utóbbiakról mit lehet tudni?

- Az említett 6 ezer hektár telepítés magánerdőkben, uniós forrásból történik. Minden fórumon arra bíztatjuk a gazdákat, hogy az elnyert támogatásokat használják fel, és valósítsák meg az erdősítéseket. A mintaprogramok elsősorban az állami erdőgazdaságoknál indulnak. Országszerte folynak az ehhez szükséges talajvizsgálatok, az engedélyek beszerzése, amik alapján a következő ültetési időszakban további több száz hektárral gyarapodhat a magyar erdők területe.

NÉVJEGY:

ZAMBÓ PÉTER, ÁLLAMTITKÁR

- 1958-ban született Balassagyarmaton, 1978-től az Országos Erdészeti Egyesület tagja, 1982-ben végzett okleveles erdőmérnökként a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán

- 1982-1993 között a Pilisi Parkerdő Zrt. Szentendrei Erdészetének műszaki vezetője, 1993-1999 között a Pilisi Parkerdő Zrt. főmérnöke, 2000. márciustól májusig az Ipoly Erdő Zrt. pályázati tanácsadója, 2000. május 23-tól a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója

- 2002-ben a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetemen vállalatgazdasági szakmérnök végzettséget szerzett

- 2006-ban Pro Silva Hungariae díjat kapott

- 2010-től az Országos Erdészeti Egyesület elnöke

- 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje kitüntetésben részesült

- 2013-2015 között az Országos Erdő Tanács elnöke

- 2019. február 18-tól az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára

- Nős, három gyermek édesapja

(Megjelent a Figyelőben, írta: Tóth László Levente)