Államtitkár: a kereskedőnek is van felelőssége

kiA kiskereskedelem felelőssége is, hogy a fogyasztóit megfelelő módon, hitelesen informálja, megvédje a dezinformációktól. Erről Feldman Zsolt, az agrártárca mezőgazdaságért felelős államtitkára beszélt a 18. Tojás Világnapi konferencián, amit a Baromfi Termék Tanács és a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (BTT-MTTSz) szervezett.

Feldman Zsolt arról a felelősségről is beszélt, hogy a tudomány eredményei alapján a társadalom megismerhesse, mi jó az állatoknak, melyik tartási módnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, vagy melyik hordozza a legkisebb egészségügyi kockázatot. Feldman Zsolt ezzel arra utalt, hogy egyes áruházláncok bejelentették: 2025-től nem árulnak ketreces tartásból származó tojást, a tojásszövetség azonban az EU-konform ketreces tartás alacsony ökológiai lábnyomát emeli ki.

A szakma komoly eredményének nevezte Feldman Zsolt, hogy mára a tojás számít az egyik legegészségesebb fehérje-beviteli forrásnak, és ezt, mint mondta különböző egészségügyi műhelyekkel együttműködve lehetett elérni. A tojáságazat mintegy 60 milliárd forintos kibocsátási értéke a teljes állattenyésztési ágazat 6,3 százaléka a Magyarországon megtermelt csaknem 2,5 milliárd tojással. Feldman Zsolt elmondta, hogy az elmúlt években az ágazat folyamatosan növelte versenyképességét, nőtt a termelékenysége, amit az egy tojótyúkra kivetített 2018-as 233-as darabszám jól mutat.

Hozzátette, hogy 2016-ban elindította a kormány az étkezési tojástermeléshez kapcsolódó állatjóléti programot, és az idén ezen a jogcímen a tojótyúk-tartók számára a már kifizetett 1,5 milliárd forintot még októberben kiegészíti a kormány 140 millió forinttal.

Szép Imre, a BTT-MTTSz újonnan megválasztott elnöke elmondta, hogy a magyar tyúktartók 85 százalékát érintené hátrányosan néhány magyar áruházlánc döntése arról, hogy 2025-től nem forgalmazna ketreces tartásból származó tojást. Hozzátette, meg kell szüntetni az áruházláncokban kialakult, a tartási módokat megkülönböztető diszkriminációt. A szövetség álláspontja, hogy a tartási módok megférnek egymás mellett, és arra is felhívta a figyelmet, hogy ma már modernizált ketrecekben tartják a tyúkokat, ezzel szemben az áruházláncok döntésüket még a korábbi, korszerűtlen ketrecekkel reklámozzák.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról beszélt, hogy sok olcsó import érkezik Magyarországra, emellett az áruházláncok gyakran indokolatlan akciókat indítanak, ezzel is csökkentve az ágazat jövedelmezőségét. A kamara ezután is ki fog állni a tagjaiért az áruházláncokkal szemben – szögezte le. “Tudatni fogjuk a fogyasztókkal, hogy amit sok esetben művelnek az áruházláncok az gazemberség, és amit állítanak, az pedig sokszor csak részben igaz” – mondta az agrárkamara elnöke.