Kell majd Kínának a magyar gabona?

A talajpusztulás évente mintegy 4,5 milliárd tonna földet érint. Ez a közel 3,57 millió négyzetkilométeres terület Kína 9,6 millió négyzetkilométernyi szárazföldi területének 37 százalékát jelenti. A káros folyamatok 646 járást, és az összes kínai folyó vízgyűjtőterületét érintik – derült ki egy három évig tartó kutatás eredményéből. A káros hatásoknak leginkább a Jangce, illetve a Sárga folyó partjai vannak kitéve, jelenleg legkevesebb 15 ezer négyzetkilométeres terület mosódik el évente, pusztító és gyakran visszafordíthatatlan sérüléseket okozva.
A borúlátó előrejelzés szerint különösen az ország gabonaellátásának biztonsága van veszélyben, miközben szakértők azon vitatkoznak, hogy fenn kell-e tartani a kínai szükségletekhez nélkülözhetetlen 120 millió hektárnyi szántóföld területet.
Jóllehet az Ázsiai Fejlesztési Bank becslései szerint a talajerózió 2000-ig mintegy 400 milliárd jüan (13 580 milliárd forint) kárt okozott, a kínai kormány erre a célra 2004-ig évente mindössze 1,63 milliárd jüant (55 milliárd forintot) különített el.
Finanszírozási problémák miatt a talajerózió sújtotta járások közül kevesebb, mint 200 helyen kezdődhettek csak el a helyreállítási munkálatok. A vidéki földterületek ésszerűtlen felhasználása okozta gyors urbanizáció az egyik legfőbb oka annak, hogy a talajerózió megfékezését célzó törekvések eredménytelenek voltak.
Miközben Peking felgyorsította az erdők és a füves területek növelését, illetve védelmét célzó intézkedéseit, a talajerózió kordában tartása a hatalmas vidékfejlesztési projektek, a bányászat, valamint a lejtős termőföldek védelme miatt háttérbe szorult – mondta O Csing-ping (E Jingping) miniszterhelyettes. Hozzátette, hogy a legagresszívabb földművelés a Jangce folyó felső szakaszán, Kína észak- és délnyugati területein zajlik.
A Loess-fennsíkon 1 kilogramm gabona termesztése közel 60 kilogramm föld vesztét okozza – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.
Szakemberek szerint a talajerózió elleni hathatós fellépés legnagyobb gátja az, hogy legalább négy kormányzati hivatal, a Vízgazdálkodási-, Mezőgazdasági-, Föld és Természeti Erőforrásügyi Minisztérium, és az Állami Erdészeti Hivatal foglalkozik a kérdéssel. A koordináció hiánya és a korlátozott anyagi források elosztása miatti viták akadályozzák a munkát.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.