Jelentősen változott a földügyi szabályozás

Nagy János, portré, interjúJelentősen változott a földügyi szabályozás, a cél annak a csaknem három évtizedes “birtokügyi adósságnak” a rendezése, amit az agrárkormányzat vállalt 2018-ban – mondta Nagy János, az agrártárca földügyekért felelős helyettes államtitkára.

Az Országgyűlés május 19-én fogadta el a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényt. Az átfogó földügyi szabályozást tartalmazó, 15 törvényt módosító jogszabály 2020. július 1-jén lépett, illetve 2021. január 1-jén lép hatályba.

A törvénycsomag legfontosabb eleme a szövetkezeti földhasználati joggal érintett földek rendezése. Magyarországon több tízezer hektár olyan föld van, aminek nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa, a tulajdoni lapokon pedig a mai napig az egykori mezőgazdasági szövetkezetek földhasználati joga szerepel. Nem átláthatók a tulajdonviszonyok, nem lehet tudni, kik igényelnek rájuk támogatást és milyen jogviszonyok alapján.

Nagy János, az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára felhívta a figyelmet: a nagyobb probléma az, hogy azok az aranykorona-jogosultak, akik a 90-es évek óta várnak arra, hogy földet vagy pénzt kapjanak ezért a jogosultságukért, nem kaptak semmit. Nincs az államnak olyan, az érintettek számára elfogadható földkészlete, amit ezekért az aranykorona-jogosultságokért oda tudna adni. Ha pedig a jogosult nem fogadja el a felkínált földet, 4000 forintot kérhetett aranykoronánként, ami igen csekély összeg.

A védett természeti területek nem kerülhettek magántulajdonba, ezekkel eddig is a nemzetipark-igazgatóságok foglalkoztak, és a földek állami tulajdonba kerültek. Több azonban a nem védett természeti terület. Mindkét esetben a kártalanítás mértéke aranykorona-jogosultságonként 50 ezer forint. A januári hatályba lépés után az aranykoronáról szóló határozattal a kormányhivatalokhoz kell fordulni, akik a jogosultság ellenőrzése után, 60 napon belül kifizetik ezt az összeget. Az összes földterület a törvény erejénél fogva 2021. január elsején állami tulajdonba, a Nemzeti Földalapba kerül.

Ezeken a földeken a földhasználati jogviszony legkésőbb 2022. december 31-ével megszűnik, ha előtte a Nemzeti Földügyi Központ nem gondoskodik annak egyéb, törvényes úton történő hasznosításáról. Akinek 2008. január 1-jétől folyamatosan, igazolhatóan fennáll az aranykorona-jogosultsága egy adott téesz földjei kapcsán, megvásárolhatja az államtól az adott földet. Aki pedig valamilyen beruházást létesített az ingatlanon jövő év december 31-éig bejelentheti a kártalanítási igényét, amit egy értékbecslést követően az állam kifizet. Ezeket a területeket az állam fogja hasznosítani.

A törvénycsomagnak van egy fontos, a Nemzeti Földalapot érintő része is, ami összefügg az osztatlan közössel. Ahol az állam résztulajdonos az osztatlan közösben, 99 százalékban 10 hektár alatti területek. Idén elkezdték a 3 hektár alatti értékesítést, nagyon nagy érdeklődés mellett. Az értékesítést a 3-10 hektár közötti csomaggal folytatják, remélve, hogy ezeket tulajdonostársak veszik meg. Az első körben a meghirdetett 6500 ingatlan 70 százaléka elkelt, az átlagosan 0,8 hektár területnagyságra hektáronként átlagosan egymillió forint feletti ajánlati ár érkezett. Az eddigi eladási teljesítmény tehát az agrártárca minden reményét túlszárnyalta. A módosítás szerint az önkormányzatok 5 hektárig ingyen kaphatnak – akár vagyonkezelésbe is – olyan földet, amit az elmúlt években más módon nem tudott hasznosítani a Nemzeti Földügyi Központ.

A módosításokkal az Agrárminisztérium négy évre tett vállalásainak jelentős részét teljesítették. Az osztatlan közös földtulajdon kapcsán hátra van még az öröklési szabályok módosítása. Ezt a kérdést komplex módon értelmezve, gazdaságátadásként vizsgálják. Ugyanis szerintük nemcsak a föld, hanem a gazdaság egyben tartása és továbbadása is megoldandó kérdés, ezért erről is szeretnének egy törvénycsomagot az Országgyűlés elé vinni.