KAP: a válságkezelő alapon folyik a vita

EP-108186A_Plenary_plenary 1A válságkezelő alap továbbra is kulcskérdés az EU Közös Agrárpolitikájának reformjáról folytatott tárgyalásokon, és nem könnyíti a helyzetet az sem, hogy az Európai Parlament és az EU mezőgazdasági minisztereinek álláspontjai ebben a kérdésben még mindig távol állnak egymástól.

Írta: Kulik Bence, Fotó: European Union

A tartalékot a Közös Agrárpolitika (KAP) 2013-as reformjával vezették be, és a mezőgazdasági szektort érő krízishelyzetekben használhatják fel a termelést és az elosztást érintő piaci zavarok ellensúlyozására szolgáló kivételes intézkedések finanszírozására. Az alapot azonban az EU folyamatos felhívásai ellenére sem használta még fel soha senki, hiszen a tartalék a gazdálkodók felé kifizetett közvetlen támogatásokkal van összekötve, így a krízis alap mozgósítása csökkentené a mezőgazdasági termelőknek nyújtott uniós keretet. Sem tagállamok, sem a COPA-COGECA (az unió gazdálkodóinak szövetsége) nem volt hajlandó megengedni, hogy ez megtörténjen. Mégpedig azzal az indoklással, hogy az alap nem hozna további hasznot a szenvedő gazdák számára, hanem csak pénz vándorolna – egyik zsebből a másikba.

A 2014–2020 közötti időszakban a tartalékalap hét egyenlő, éves részletből állt, egyenként 400 millió euró, összesen 2,8 milliárd euró nagyságban. De ezt az összeget még a pandémia miatt kialakult pánik- és válsághelyzetben sem használták fel, pedig a visszaesés a mezőgazdaságot is érintette. A jövőben előforduló hasonló helyzetek elkerülése érdekében az Európai Bizottság (EB) következő KAP-javaslata magában foglalja az alap felhasználásának és a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen támogatások elválasztását. Az Európai Parlament (EP) 400 millió eurós kezdő költségvetést javasol, további forrásokkal, amelyek évente hozzáadhatók az előző év fel nem használt összegeivel együtt, amíg el nem éri az 1,5 milliárd eurót.

“Támogattuk ezt a javaslatot, de a Tanács nagyon szkeptikus” – mondta Ulrike Müller, EP képviselő egy napokban tartott háttérbeszélgetésen. A német liberális törvényhozó szerint a tartalék forrásai nem származhatnak a mezőgazdasági költségvetésből, ha az EU használni akarja ezt a pénzt, amikor a gazdálkodók újabb válságba kerülnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a válságtartalék finanszírozása a múltban abból állt, hogy a közvetlen kifizetéseket egy évig visszatartották, és a gazdálkodók csak a következő évben jutottak hozzá az ebből a tartalékból származó pénzhez, amikor már nem volt rá szükség. ”A válságtartalékról szóló vita még mindig előttünk áll, és kitartunk az álláspontunk mellett” – mondta, hozzátéve, hogy a tárgyalások igencsak az “adok-kapok” szintjén vannak.

Az EB támogatja az EP álláspontját, mivel a válságkezelő-alapnak nem csak nagyobbnak kell lennie a jelenleginél, de olyan tartalékká kell válnia, amely nem függ a segélyektől vagy a támogatásoktól. A Régiók Bizottsága január 21-én közzétett egy külsős tanulmányt, amely szintén hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az alapot el kell különíteni a KAP közvetlen kifizetéseitől, mivel a gazdák egyébként közvetett módon fizetnek a válságtartalékért. ”A hatékony válság-tartalék egyértelműen elengedhetetlen része a jövőbeni járványos vészhelyzetekre való reagálás eszközkészletének, amelyeket fenntartható alapokon kell finanszírozni” – olvasható a tanulmányban.

A KAP, az EU fő mezőgazdasági programjának reformja jelenleg háromoldalú egyeztetés alatt áll, ami azt jelenti, hogy intézményközi tárgyalások folynak a miniszterek, a Bizottság és az EP-képviselők között. Mindkét tárgyaló fél arra számít, hogy április végére vagy május elejére, a soros portugál elnökség alatt, megszületik a végleges megállapodás.