Újra lesz támogatott forinthitel októbertől, azonban a korábbi támogatási formákat egyféle, állampapírhozam-alapú kamattámogatási forma váltja fel, s a támogatási rendszer elsősorban a fiatalok és a nagycsaládosok lakáshoz jutását segíti.

Igen ám, de kiét?

Az október 1-jétől hatályos lakásfinanszírozási rendelet szerint fiatalnak az a személy számít, aki a kölcsönkérelem benyújtásakor nem töltötte be a 35. életévét – akik házasságban vagy élettársi kapcsolatban élnek, azoknak külön-külön is 35 év alattiaknak kell lenniük. Többgyerekesnek az minősül, aki legalább két gyermeket nevel, és fiatalabb 45 évesnél; ha házastársi vagy élettársi kapcsolatban élnek, akkor külön-külön kell 45 év alattiaknak lenniük. A bemutatott fogalmak azért fontosak, mert a fiatal és a többgyermekes személyek – családok – jogosultak új lakás vásárlásánál vagy építésénél kamattámogatásra. Korszerűsítésnél elég nagykorúnak lenni.

Mindenki albérletben lakik?

A jogszabály kiötlője vélhetően nem ismeri Magyarországot, mert a feltételek szerint csak az kaphat kamattámogatást, akinek nincs lakástulajdona, illetve nem önkormányzati vagy szolgálati bérlakásban lakik. Az öt éven belül eladott lakás vételárát az új lakás megszerzésére kell fordítani. A vételárból azonban levonható a korábbi önkormányzati és a munkaadói támogatás, valamint a visszafizetett bankkölcsön is. A kamattámogatás fiatal és többgyerekes családok esetén Budapesten és a megyei jogú városokban a 25 millió forintnál nem drágább, más településeken a 20 millió forintnál nem drágább új lakás vásárlása esetén jár.

A telekár nem számít bele

A vételárba, illetve építési költségbe nem számít bele a telek ára. A támogatott hitel összege az előbbi esetben 12,5 millió, az utóbbiban 10 millió forint lehet, vagyis a vételár fele hitelezhető meg. Lakás korszerűsítése esetén 5 milliós hitel után jár támogatás. Korszerűsítésnek minősül a komfortfokozatot emelő felújítás mellett a hőszigetelés és az ablakcsere is. Beépíteni viszont csak megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet, ennek hiányában nem jár a kamattámogatás.

Sok hűhó semmiért

A kamattámogatást a rendelet az állampapírhozamhoz, illetve ennek hiányában – mert nem volt forgalom az állampapírpiacon – a referencia hozamhoz méri, amelyet az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tesz közzé. Változó kamatú hitelnél a 12 hónapos diszkontkincstárjegy, míg a fix kamatozású hitelnél az ötéves államkötvény a mérvadó.
A banknak vállalnia kell, hogy a hitel kamata nem lesz magasabb, mint az állampapírhozam 110 százaléka, plusz 3 százalékpont. A támogatás pedig az állampapírhozam meghatározott százaléka, a gyerekek számától függően: két gyereknél 52, három gyereknél 55, 4 gyereknél 59, öt gyereknél 64, míg hat gyereknél 70 százaléka. Gyerek nélkül 50 százalék a támogatás, míg felújításnál 40 százalék jár.

Egy példával illusztrálva

Egy példával illusztrálva a támogatást: ha az állampapír hozama például 12 százalék, akkor a hitel kamata nem lehet több 16,2 százaléknál. A támogatás viszont a 12 százalék meghatározott része, így például két gyereknél 6,24 százalék. Így a fizetendő kamat a 16,2 és a 6,24 százalék különbsége, azaz 9,96 százalék lesz. Az állami költségvetésben évi 3 milliárd forint lesz erre a célra elkülönítve. Amennyiben ez a pénz elfogy, a lakáspolitikáért felelős miniszter köteles kérni a kormánytól a további kölcsönkérelmek befogadásának a felfüggesztését.

Kirakjuk az ablakba?

Az új kamattámogatási rendszer költségvetési forrásigénye 2009-2011 között évente nem haladja majd meg a 2,5-3 milliárd forintot. A kormány az átalakítástól három év alatt mintegy 172,5 milliárd forint megtakarítást vár: az idén 25,6 milliárd, 2010-ben 68,6 milliárd, 2011-ben pedig 78,3 milliárd forintot. A korábbi lakástámogatási rendszert (a kamattámogatást és a szocpolt) a kabinet július 1-jén szüntette meg. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint a lakáscélú támogatásokra fordított költségvetési kiadás a lakástámogatási rendszer bevezetése óta folyamatosan emelkedett, a 2000. évi 50 milliárd forintról 2008-ra 186 milliárd forintra nőtt. A költségvetés lakáscélú kiadása 2000 és 2007 között 1.469 milliárd forintot tett ki.

A változás hivatalos oka

Mivel a lakástámogatási kiadások egyre növekvő terhet jelentettek a költségvetés számára, 2003-ben szigorításokat vezettek be (szűkítették az igénybevevői kört, és csökkentették a kamattámogatás mértékét), ami a lakásépítések és vásárlások számának mérséklődéséhez vezetett. A lakáshitelezésben 2004-től a devizahitelek előretörése volt jellemző, amiben szerepet játszott, hogy 2003-ban megváltozott a lakáshitelekhez nyújtott kamattámogatás alapja és mértéke, ennek következtében megnőtt a támogatott hiteleknél az ügyfél által fizetendő kamat. Az alacsonyabb költségű, de nagyobb kockázatú devizahitelekkel szemben a 2004-től változatlan kondíciójú kamattámogatási rendszer nem volt versenyképes, és nem nyújtott érdemben támogatási lehetőséget a lakást szerzők többsége számára – mutatott rá az ÁSZ.

Még az ÁSZ is megmondta

A jelentés szerint a lakáscélú támogatásokat szabályozó kormányrendeletet 2001. február és 2008. június között 25 alkalommal módosították, ami nem segítette a lakástámogatási rendszer kiszámíthatóságát, kezelhetőségét. A szabályozás változtatásai során 2003-tól a támogatási rendszer teljesítményét a számvevők szerint csak a költségvetési kiadások nagyságával mérték a kormányok. Az ÁSZ áprilisban nyilvánosságra hozott jelentésében ajánlásokat is megfogalmazott, egyebek között arra kérte a kormányt, hogy határozza meg a lakástámogatás számszerűsített célkitűzéseit; vizsgálja felül a devizahitelezéshez kapcsolódó állami kezességvállalás fenntartását; írja elő az állami támogatások számítását és elszámolását végző hitelintézeti informatikai rendszerek külső szakértő általi kötelező auditálását.

A bankok rákészülnek

Az OTP Bank és az FHB október 1-jétől, a kormányrendelet hatályba lépésétől kínálja ügyfelei számára az új támogatási feltételeknek megfelelő lakáshiteleket, új lakás vásárlására, lakásépítésre és korszerűsítésre egyaránt. A CIB Bank elkezdte a támogatott hitelkonstrukció fejlesztését – tájékoztattak a hitelintézeteknél.

OTP

A legnagyobb lakossági banknál úgy látják, hogy az ügyfelek már érdeklődnek az új, támogatott konstrukció iránt, a támogatási feltételek és egyéb kapcsolódó információk az OTP Bank fiókjaiban elérhetők. Az OTP szerint az igény a jogosult ügyfélkörben összemérhető lehet azzal, ami a korábbi támogatási rendszerben az új lakásra igényelhető támogatott lakáshitelekre érkezett. A pontos kondíciókat a termék indításakor teszi közzé a bank. Az OTP Banknál az idén, a korábbi támogatási rendszer megszüntetéséig a befogadott hiteligények közel 80 százaléka forinthitel volt, amelynek döntő többségét a támogatott lakáshitelek alkották, így a teljes lakáshitel állományra is jellemző a forinthitelek túlsúlya, ami egyúttal a támogatott hitelek 50 százalékot meghaladó részarányát jelenti – közölte a hitelintézet.

FHB

A vásárlási, építési célú támogatott hitelek iránt nem ugrott meg az érdeklődés a rendelet hatályba lépésének közeledtével, de ez nem meglepő, mivel az év utolsó három hónapja nem tipikusan építési időszak – mondta Kappéter Béla, az FHB Jelzálogbank kommunikációs igazgatója. Hozzátette: a korszerűsítéseknek ugyanakkor most van a szezonja, így az erre szolgáló hitelek iránt erős érdeklődést tapasztalnak. Az igazgató az utóbbival kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: a költségvetés-tervezetet a hitelkérelemmel együtt be kell adni. A támogatott forinthitel kondíciói kedvezőek, hangsúlyozta Kappéter Béla, a kamat és a kezelési költség vásárlás esetén 7, felújítás esetén bőven 10 százalék alatt van, nincs árfolyamkockázat, a kiadások tervezhetőek (az FHB-nál egy- és ötéves kamatperiódus van).

CIB

A CIB Bank is elkezdte a támogatott hitelkonstrukció fejlesztését, az ősz folyamán kínálja majd ügyfeleinek. Amíg az állami támogatású termék fejlesztése tart, az ugyancsak forint alapú, 3 éves kamatperiódusú lakáshitelét ajánlja 9,99 százalékos teljes hiteldíj mutatóval (THM), akár 30 éves futamidőre. Ez a termék október elejétől vehető igénybe. Kozák Zsuzsanna, a CIB Bank marketing igazgatója szerint a támogatott lakáshitel fő előnye az ügyfelek számára továbbra is az lesz, hogy a kamattámogatás miatt csökkentett mértékű kamatot, így kedvező mértékű törlesztő részletet kell megfizetniük, a hitel teljes hiteldíj mutatója kedvező lesz a piacon. A termék másik előnye, hogy forint alapú, így nincs árfolyamkockázata, azaz a törlesztő részletek mértéke nem ingadozik hónapról hónapra. A jogszabályalkotók szándéka, hogy azok kaphassanak nagyobb mértékű kamattámogatást, akiknek több gyermekük van – tette hozzá. A CIB igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a támogatott lakáshitel igénybevételi feltételeit a jogszabály szigorúan korlátozza. Ezek a korlátok a maximális hitelösszegre, a hitel céljára, a hitelcéllal érintett ingatlan értékére, az igénylők életkorára, egyéb ingatlanvagyonára egyaránt vonatkoznak, így a bankoknak a hitelnyújtás előtt részletes ügyfélminősítést kell végezniük, ami az igazolások és nyilatkozatok összegyűjtése miatt időigényes, és jelentős adminisztrációs terhet ró az ügyfelekre, illetve a bankra.