Extra sokan munka nélkül Magyarországon – ÉS EZ CSAK A REGISZTRÁLT!

Utoljára ilyen magas, 10,5 százalékos munkanélküliségi rátát 1996 első negyedévében mértek. Tavaly a negyedik negyedévben a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 783 ezer, a munkanélkülieké 442 ezer fő volt. Az előző, szeptember-novemberi három hónapos periódushoz viszonyítva a foglalkoztatottak száma 5 ezerrel a munkanélkülieké 3 ezerrel csökkent, miután a munkaerőpiacon megjelenő aktín népesség száma 8 ezerrel csökkent. 2008 utolsó negyedévével összehasonlítva a foglalkoztatottak száma 98 ezerrel csökkent a munkanélkülieké 105 ezerrel nőtt a KSH adatai szerint.

Százöt ezerrel többen nem dolgoznak

Tavaly szeptember-novemberben a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 3,788 millió, a munkanélkülieké pedig 445 ezer fő volt. A munkanélküliségi ráta 2008 negyedik negyedévében 8 százalék volt, a foglalkoztatottak száma 3 millió 881 ezer, a munkanélkülieké pedig 337 ezer fő volt. A KSH közlése szerint tavaly az utolsó negyedévben a 15–64 éves népesség 62 százaléka, ezen belül a 15–61 évesek 64,6 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma 2009. október–decemberben átlagosan 3 millió 751 ezer fő volt, 100 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az erre a korcsoportra számított 55,5 százalékos foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,2 százalékponttal csökkent.

Férfiak jobban kerültek az utcára

A férfiak munkanélküliségi rátája 2,7 százalékponttal, a nőké 2,2 százalékponttal nőtt. A munkanélküliek 19,2 százaléka a munkaerőpiacon csak a kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 27,8 százalékos munkanélküliségi ráta 8,1 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. A 25–54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátájának 9,6 százalékos értéke 2,3 százalékponttal volt magasabb a 2008. október–decemberi időszaknál. A munkanélküliek 44,7 százaléka egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,5 hónap volt, 2 hónappal rövidebb az egy évvel korábbinál.

A válság is betett

Tavaly éves átlagban a foglalkoztatottak létszáma 3 millió 782 ezer, a munkanélkülieké pedig 421 ezer volt. A válság munkaerő-piaci következményeként a foglalkoztatottak száma 2,5 százalékkal maradt el az előző évitől, míg a munkanélkülieké 27,8 százalékkal emelkedett. A 2009. évi munkanélküliségi ráta így elérte a 10 százalékot, 2,2 százalékponttal haladva meg az egy évvel korábbit. A férfiak munkanélküliségi rátája 10,3 százalékra, a nőké 9,7 százalékra emelkedett.

Észak-Magyarországon legrosszabb a helyzet

A régiók közül a legrosszabb helyzetű Észak-Magyarországot 15,2 százalékos munkanélküliség jellemezte, annak ellenére, hogy mint az AGRARHASZON.HU megírta, Észak-Magyarországon milliárdokat költöttek foglalkoztatásra. A továbbra is legkedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű Közép-Magyarországon 6,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta értéke az előző évi 4,6 százalékkal szemben. Az év végén nyilvántartott álláskeresőként 604.576 főt regisztráltak, közel annyit, mint 1994 márciusában.

Az elemzők nem derűlátóak

Idén a munkanélküliségi ráta átlagosan a 2009 utolsó negyedévében mért 10,5 százalékos szint közelében stabilizálódhat, bár a szezonális hatások miatt az első negyedévben még átlépheti a 11,0 százalékot is – fogalmaztak az elemzők. A most közölt 10,5 százalékos KSH adat kissé alacsonyabb a MKB Bank által várt 10,7 százalékos előrejelzésnél – mondta Kondrát Zsolt, vezető elemző. Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank elemzője is magasabb munkanélküliségi adatra számított a KSH által publikált 10,5 százaléknál.

Nőhet az állástalanok száma

Az elemzők szerint 2010 első negyedévében szezonális hatások miatt növekedhet az állástalanok száma, hiszen a hideg időjárás miatt az építőipar munkálatai gyakorlatilag befagytak. Kondrát Zsolt 10,8 százalékos, míg Suppan Gergely 11,2 százalékos munkanélküliségi rátát vár három hónap múlva, de az elemzők szerint ez csak átmeneti emelkedés lesz. Az idei év egészét az exportra termelő vállalatok munkaerő kereslete határozhatja meg, ha ezeknek a cégeknek a megrendelései nőnek, akkor a munkanélküliség stabilizálódik a 10,5-10,7 százalékos szinten – állítja mindkét makroelemző. Kondrát Zsolt ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy idén az ipari termelés még 20-25 százalékkal elmarad a 2007-2008-as szinttől, annak ellenére, hogy a múlt évhez képest már 6,0 százalékkal nő.

Nem aktív a magyar

Az Equilor véleménye szerint a most megjelent statisztika fókuszában bár a munkanélküliség növekedése áll, a valós probléma a háttérben az aktivitási ráta alacsony szintje, amely a magyar gazdaságpolitika számára az elkövetkező évek egyik legfőbb kihívását jelentheti. A munkaképes korú lakosságnak (15-74 év közöttiek) ugyanis mindösszesen 55,0 százaléka (4,225 millió fő) jelenik meg a munkaerőpiacon, míg közel 3,5 millió ember (3,459 millió fő) inaktív. Legnagyobb csoportjukat természetszerűleg a 74 évesnél fiatalabb nyugdíjasok adják, azonban ide sorolandóak az úgynevezett passzív munkanélküliek is, akik nem hajlandóak legális munkát vállalni. Többségük a szürke vagy a fekete gazdaságban tesz szert jövedelemre. A magyarországi aktivitási ráta évek óta az európai uniós átlag alatt van, ami a mindenkori kormány helyzetét is nehezíti, tekintve, hogy minél kevesebben adóznak a bérük és jövedelmük után, annál kisebb a kormányzat mozgástere az adóbevétel elköltése terén – áll az Equilor elemzésében.