Mintagazdaság a végeken

Bodorics Pál

Agribusiness.hu riport – Chernelházadamonya és a környék gazdaságának motorja a Répcevölgye 2001 Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft., amelynek tulajdonosa nem kis kitérőt tett, mielőtt a mezőgazdaságba visszatért, de megérte. Bodorics Pál (47) cége néhány éve a mosonmagyaróvári Nyugat-magyarországi Egyetem mintagazdasága lett.

Az 1990-es évek elejéig 300 fő feletti létszámmal működő Répcevölgye Mezőgazdasági Termelőszövetkezet alakította meg 2000-ben a Répcevölgye 2001 Kft.-t, a szövetkezet működő vagyona a szövetkezeti üzletrészek apportálásával átkerült a kft.-be. Ennek a tulajdonosváltáskor már csak mintegy 50 fővel működő cégnek az üzletrészeit vásárolta meg Bodorics Pál, 2005-ben.

Az a Bodorics Pál, aki itt született, s fiatal agrármérnökként, 1982-ben a helyi téeszben kezdett dolgozni. Ahol 1992-ig ágazatvezető, utoljára főállattenyésztő volt. Később egyéni vállalkozásba fogott, felesége könyvelőirodát nyitott, ő pedig plakátreklámmal foglalkozott. Aztán 2004-ben megkeresték, vállalja el az üzem vezetését, de csak a harmadik felkeresésre állt kötélnek, azzal a feltétellel, hogy a cégben többségi tulajdont szerezhet. A kft. taggyűlése hozzájárult ehhez, az addigi tulajdonosok közül pedig mindenki igyekezett üzletrészét pénzzé tenni, így lett a ma 87,8 millió forintos törzstőkéjű társaság az övé.

„Fenekestül felfordult a világ”

„Onnantól kezdve fenekestül felfordult itt a világ, hiszen a kétszáz tulajdonosú cégből egytulajdonosú lett” – emlékeztet a 2005 óta a kft.-ben ügyvezetőként is tevékenykedő tulajdonos, aki akár napi 10-14 órában is foglalkozhat a céggel. Ez nem működhetne sem a családi háttér és főleg nem a felesége – aki a másik ügyvezető – közgazda-könyvvizsgálói szakmai tapasztalatai és hozzáértése nélkül. „Az ő általa vezetett iroda háttértevékenysége nélkül az én munkám jelentősen megnehezedne. Gyakorlatilag az adminisztráció, a könyvelés és a pénzügy minden feladata rá marad és az ő munkájának az eredménye. Azt szoktam mondani, hogy én megmondom mit szeretnék, a feleségem pedig megmondja, mit akarhatok. Nálam okosabbak mondták, hogy minden sikeres férfi mellett áll egy ügyes asszony.” Az eredményes működés ugyanígy elképzelhetetlen lenne a cégnél dolgozó kollégák – a kft. jelenleg több, mint 20 alkalmazottat foglalkoztat – szorgalma és hozzáértése nélkül.


A szövetkezet ma már csak kereskedelmi tevékenységet végez. A kft. és a szövetkezet együttes árbevétele éves szinten közel 1 milliárd forint. A Répcevölgye 2001 Kft. összesen 2026,72 hektár területet bérel – ennek alig 15 százaléka van a tulajdonos nevén –, a többi több, mint ezer tulajdonosé. A vállalkozás növénytermesztéssel, növénytermesztési szolgáltatással, vetőmag előállítással, kereskedelemmel és állattenyésztéssel foglalkozik. A bérelt területből 1907,56 hektár a szántó, a többi gyep-legelő. A szántóterület több, mint negyedén, 547 hektáron őszi búzát, 468 hektáron kukoricát, 445,5 hektáron repcét, 200 hektáron pedig tavaszi árpát termeltek 2010-ben. Napraforgó 131, fűmag pedig 100 hektáron termett. A repcéből hektáronként átlagosan 3,5, árpából 5,3, búzából 6,1, kukoricából 9,5 tonnát takarítottak be tavaly, a hozamok évek óta hasonlóak.

Feletetik a felesleget

A termelés mellett vásárolnak is gabonát és integrálnak is, elsősorban búzát, kukoricát és sörárpát. Olajos növényekkel nemigen foglalkoznak, mivel szomszédságukban vannak az Olajos Növények Kft.-k összesen 20 ezer tonna kapacitású raktárai, amelyeket ők üzemeltetnek. A társaság a Nestlé büki gyárával, illetve portogruárói gyárával is jó kapcsolatot alakított ki, saját termésű kukoricájukat és búzájukat ide értékesítik, s kereskedelmi tevékenységük is a Nestlé kiszolgálására irányul. A sörárpát alapvetően külföldön adják el.

Magától értetődőnek tűnt, hogy az „egy lábon állást” jelentő növénytermesztés helyett egy komplex szervezetet alakítsanak ki évek alatt. Mivel a cégnél sok gabona melléktermék keletkezik, a húsmarhával kezdték. Mintegy 100 vemhes üszőt vettek 2005-ben, több mint 20 millió forintos beruházással. Jelenleg mintegy 170 tehénnel rendelkeznek. Mangalicát 2006-ban kezdtek hizlalni, s 2008-ban elkezdték az átállást a tisztavérű mangalicáról az intenzívebb tartású, F1-es mangalica duroc hízóra. Konda átlagban – egy kondában 70 állat is van – 80-82 dekagrammos súlygyarapodás érhető el velük naponta.  Amikor a vadászterületeknél 2007-ben elkezdődött az új üzemtervezési időszak, sikerült üzemi vadászterületet kialakítaniuk, 4500 hektáron. „Így kerek a kép, semmi feleslegünk nem képződik, mert vagy komposztáljuk vagy feletetjük.” A vadászat már csak azért sem áll távol Bodorics Páltól, mert agrármérnöki és üzemgazdászi oklevele – továbbá felsőfokú reklám, marketing képesítése – mellé a vadgazdálkodási szakmérnöki végzettséget is megszerezte.

Beruházások és fejlesztések

A társaságnál 2005-ben 93,4 millió, 2006-ban 123 millió, 2007-ben 102,6 millió, 2008-ban 36,3 millió, 2009-ben 213,6 millió, 2010-ben 133,8 millió beruházást hajtottak végre. Zömében gépbeszerzés és ingatlanfejlesztés valósult meg döntően saját forrás, részben lízing, illetve hitelszerződések segítségével, melyek jórészt leteltek.


Már 2005-ben vettek két darab Landini Ghibli 95 traktort, a hozzájuk csatolható pótkocsikkal együtt és egy Manitou MLT 741 teleszkópos rakodógépet. A következő évben vásároltak még egy 100 LE-s Landini traktort egy pótkocsival és lecserélték a régi Fiat traktort egy John Dreere-re. A nagy gépek közül megtartottak két Rába-Steiger traktort, ezekben motort cseréltek az előző években. A bővítés egy John Deere 8330 Auto Trac traktor beszerzése volt, majd további Landini-k, ezekből összesen öt van, pótkocsikkal, több is 8000 üzemóra után. Egy műtrágyaszórót és hengert is beszereztek, 2007-ben pedig rendfelszedő, rendképző, bálázó és vetőgépet, EMVA géptámogatással, 2009-ben pedig még egy Manitou-t. Vettek két Lexion kombájnt is, így az egykori öt helyett jelenleg három Claas kombájnnal – a harmadik Mega – aratnak, nagyobb teljesítménnyel. „Nálunk egy gépnek egy kezelője van, más nem is ülhet bele, odébb sem állhat vele” – mondja az ügyvezető.

Két éve új, Petkus 4000-17 DU/AB szárítótechnológiát helyeztek üzembe, 71,3 millió forint EMVA támogatással, a beruházás tervezett bekerülési értéke 168,3 millió forint volt, a tényleges 182,3 millió. Az egykori irodát, a százötven éves Simon-kúriát tavaly alakították át támogatással, csaknem 80 millió forintos beruházással vendégházzá és felújították a régi lóistállót is, ez jelenleg a cég két lovának kényelmét szolgálja.

Bodorics Pál fia, Balázs jelenleg az agrár alapszakot végzi Mosonmagyaróváron és növényorvosi irányban szeretne továbbtanulni. Ehhez az elméleti lehetőség adott, a gyakorlatot pedig a családi cég tudja biztosítani hozzá. A gimnazista lányt a lovak érdeklik nagyon, értük persze az egész család lelkesedik.

Írta: Tóth László Levente
Fotó: Schönberger Rajmund

Megjelent az Axiál Híradóban

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.