Uniós és hazai intézkedésekre vár az agrárkamara

Nem csökkenhet 2013 után az unió Közös Agrárpolitika által felhasználható összeg, fenn kell tartani a területalapú támogatások intézményét és arányát. A hazai természeti katasztrófák okozta károk mérséklése alapvető feladata az EU-nak és a magyar kormányzatnak. Ezek részleteiről határozott a Magyar Agrárkamara. A kamara szerint a magyar mezőgazdaságban legalább 100 milliárd forint közvetlen és közvetett kár keletkezett 2010 első hat hónapjában a kedvezőtlen időjárás miatt. Az ország legalább 8 megyéjében alakult ki olyan kritikus helyzet, amely során erősen kérdéses az egyes agrárgazdaságok túlélési esélye még az uniós és hazai támogatások mellett is. Ezért a Magyar Agrárkamara több pontos javaslat- és intézkedéscsomagot állított össze. Ebben többek között megtalálni a hazai gabonapiacon kialakult kedvezőtlen állapotok orvoslását elősegítő elem: a kamara javasolja a kormánynak, hogy az EU brüsszeli központjánál kezdeményezze a már korábban többször is kért intézkedéseket. Köztük például a kukorica intervenciós felvásárlásának ismételt bevezetését, a tenger nélküli országok fuvartámogatását és az EU-n kívülről származó gabonaimport felfüggesztését. A járulékos károkkal legalább 100 milliárd forintra tehető természeti károk miatt a mezőgazdaságnak hazai intézkedésekre is szüksége van. Jelentős károk az idei évben nem csak a szántó, hanem a szálas-takarmány termő területeken, a kertészeti kultúrákban és az erdészetekben is jelentkeztek. A MA szerint a Kárenyhítési Alapot a kormánynak fel kellene töltenie. Javaslat az is, hogy a kormány kezdjen tárgyalni a bankokkal a gazdálkodói hitelek – költségmentes – átütemezésének lehetőségéről, illetve hozza előre a kvótaalapú tejtámogatás és a közvetlen támogatások kifizetésének határidejét 2010 októberére. Legalább ilyen fontos a kamara szerint, hogy a termelőket mentesítse a szerződésekből adódó kötbér fizetés terhe alól. Ez a vis major helyzet bejelentések rendezését, illetve az ország, vagy legalábbis egyes térségeinek vis maior sújtotta területté nyilvánítását feltételezi. A Magyar Agrárkamara küldöttgyűlése tárgyalt az unió Közös Agrárpolitikájának 2014–2020 közötti változásáról is. A kamara 20 pontos előterjesztést készített, mely lényegében azokat a kitételeket, elvárásokat, ajánlásokat tartalmazza, amelyek a magyar mezőgazdaság és vidékfejlesztés érdekeit szolgálják. Ezek között található az, melyben a MA rögzíti, hogy szerinte a KAP-reform nem lehet gyors és drasztikus. Szerinte az új költségvetési időszakban az Európai Uniónak legalább a 2013. évi szinten kell megtartania a KAP-ra szánt forrásokat. Azok felosztásáról leszögezi, hogy az összes tagállamára vonatkozó egyenlő és igazságos feltételeket teremtsen, ezért nem tarthatóak fenn az egyedi, tagországonkénti más és más kedvezmények, átmeneti időszakok, mentességek. Erősíteni kell a piac- és termelésszabályozás eszközeit, a külső piacokról származó élelmiszerek előállítási kontrollját. A kamara ragaszkodik a termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések rendszeréhez, vagyis azt meg kell őrizni, annak mértékét nem szabad csökkenteni. Ebben főként a jelentős foglalkoztatottsági szinttel rendelkező ágazatokat (az állattenyésztést, valamint a zöldség-gyümölcs termesztést) kell preferálni. Ez egyben növeli a vidéki foglalkoztatást, másrészt a hazai, helyi kereskedelem és feldolgozóipar megfelelő árualapját biztosíthatja. Azt sem szabad megengedni, hogy a támogatásban a mostaninál nagyobb szerepet kapjanak az egyes tagországok nemzeti támogatásai. Ez csak növelné a tagok között lévő most is lényeges különbségeket, versenyesélyeket. Kiemelt terület az uniós kockázatviselés és a vidéki foglalkoztatás támogatása. A korábbi tervekkel ellentétben a küldöttgyűlés nem határozott személyi kérdésekről, de a megbízta Kun Mihály (képünkön) alelnököt, a Magyar Agrárkamara képviseletével. A küldöttgyűlés ugyanis tudomásul vette Forgács Barna országos elnök, illetve Koncz György alelnök lemondását.