A biomasszából hőt kell termelni

Egy áramtermelő gázerőmű hatásfoka 50 százalék feletti, a biomassza erőművé legfeljebb 30 százalék. Ebből vonta le az előadó azt a következtetést, hogy biomasszából csak hőt szabad előállítani. Emellett növelni kellene a más megújuló energia előállítását. Különösen a hőszivattyúk és a napkollektorok magyarországi előállítását szorgalmazta. Büki Gergely bemutatta, hogy az EU-ban jelenleg 8,25 százalék, Magyarországon pedig 6,18 százalék a megújuló energia részaránya. Ezek 90 százaléka biomassza, tehát a nap-, föld- és szélenergia felhasználása minimális. Végül azt javasolta, hogy a politika dolgozza fel a Bős-Nagymaros komplexust, mert a Duna, a Tisza és más folyók is alkalmasak villamos energia előállítására. A fórumon előadást tartott Süli János, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója is, aki elmondta, hogy a bővítés előkészítése során öt különböző típusú erőmű építésére kérnek engedélyt. Ezek között van orosz, és dél-koreai gyártmányú is. Pakson tavaly szeptember óta működik a kapacitásbővítési igazgatóság – mondta Süli János. Emlékeztette a hallgatóságot, hogy az országgyűlés csak elvi hozzájárulást adott a bővítéshez. Szergényi István energetikai paradigma-váltást sürgetett, amelyet három pontba foglalt össze: a közgondolkodás átállítása a takarékosságra, ne a pénz, hanem a természet vezérelje a gazdaságot, illetve az energiapolitika kerüljön közel a külpolitikához.