Tőkepiaci forrásszerzés és dereguláció a megújuló cselekvési tervhez

Erről Olajos Péter (képünkön), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára beszélt. A zöldgazdaság fejlesztéséért és a klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint a jelenlegi mintegy 50 féle engedélyt 10 körülire szeretnék csökkenteni, hogy a megújuló energiaforrások kiaknázásába történő befektetés versenyképes legyen legalább régiós szinten. Olajos Péter emlékeztetett arra, hogy a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv 2020-ig 14,65 százalékban határozza meg a megújuló energia arányát a felhasznált primer energiából és a becslések szerint ehhez mintegy 1.500 milliárd forint beruházás szükséges. A cselekvési terv része az energiahatékonyság- és takarékosság ösztönzése is. Az erre fordítható korábbi pénzügyi források, az operatív programok napjainkra kimerültek, ezért szükséges a tőkepiacokhoz fordulni. Mint magyarázatként hozzáfűzte, a nemzetközi pénzintézetek, a befektetési bankok és a különböző alapok nyitottak az ilyen beruházások finanszírozására, ha azok megfelelő méretűek. “Ezért különböző befektetési csomagokat készítünk elő, és ezekről várhatóan már a nyáron tárgyalásokat kezdünk a piaci szereplőkkel” – mondta Olajos Péter. Példaként a 260 fürdő és a meglévő 71 kórház energetikai korszerűsítését említette egy-egy csomagként. Ez a két terület ugyanis nagyságrendileg mintegy 100-100 milliárd forint beruházást jelentene, ami már eléri a befektetési bankok, alapok, nemzetközi pénzintézetek “ingerküszöbét”. A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy a megújuló energetikába közvetlenül európai uniós források bevonását is tervezik. Ennek egyik példájaként említette, hogy várhatóan február elején döntenek arról a három projektről, amit a magyar kormány támogat az Európai Uniónak az innovatív és alternatív energia technológiákra kiírt NER300-as pályázatán. Ezen a pályázaton az EU maradék 300 millió egységnyi szén-dioxid kvótájának eladásából befolyó összeget osztják szét. Jelenleg a kvóta ára 14 euró körül van egységenként – jegyezte meg Olajos Péter. Az energiahatékonyság és -takarékosság terén 2011 első felében kidolgozzák a 2020-ig tartó stratégiát. A korábban a parlament által jóváhagyott – 2008-2016-ra szóló – stratégiát az Európai Unió újraíratja – mondta Olajos Péter. Hozzáfűzte: új elemek is belekerülnek, amire példaként az EU épületenergetikai direktíváját említette. Olajos Péter közölte, az év második felében ebben a témakörben is egyszerűsítik az engedélyezési eljárásokat.