Külföldön kell vizsgálni a magyar élelmiszermintákat

A Népszabadság szerint az áldatlan helyzetet a vidékfejlesztési tárca a hivatali rend átszervezésével magyarázza. Tavaly november 28-án lejárt a magyar élelmiszer- és takarmánybiztonsági ellenőrzéseket ellátó négy laboratórium akkreditációja, és annak megújítása egyelőre még nem fejeződött be – tudta meg a lap. A közhiteles mérési jogosultság elvesztése egyben azt is jelenti, hogy bármiféle kereskedelmi forgalomba hozott, vagy más úton közfogyasztásba kerülő termék minőségi és esetleges szennyezettségi adatainak hivatalos megállapítására mintánként 150–200 ezer forintért külföldi laboratóriumoktól kell vizsgálatokat megrendelnie a hazai szakhatóságnak. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivataltól (MgSzH) kapott tájékoztatás szerint az akkreditáció lejártának tudtában annak megújítását már májusban megkezdték az illetékesek a Nemzeti Akkreditációs Testületnél (NAT), de a folyamat még napjainkban is tart. A helyzet azért különös – írja a lap -, mert a szóban forgó négy vizsgálóhely mindegyike nemzeti referencia laboratóriumként működik, és mint ilyen, kulcsszereplő az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos hivatali eljárásokban. Ezek a laborok az akkreditáció megújításáig közhiteles tanúsítványt nem adhatnak ki, működésük azonban nem szünetel. A hivatal tájékoztatása szerint a vizsgálatok folyamatosan zajlanak – azonos vizsgálati módszerekkel, műszereken és vizsgáló személyekkel. Abban az esetben, ha pozitív eredményre bukkannak, megerősítő vizsgálatot vesznek igénybe – ilyenkor utazik a minta külföldre, egy akkreditációval rendelkező intézménybe.