Magyarországon az élelmiszerárak szintje az EU átlagának 78 százaléka, míg például Csehországban az unió átlagának 74 százaléka, Lengyelországban 63 százaléka – mondta Szabó Márton. A globális folyamatok Magyarországot is elérik függetlenül attól, hogy ez számára kedvező vagy kedvezőtlen – hangsúlyozta. Jelezte ugyanakkor, hogy a mezőgazdasági árak emelkedése, amely az élelmiszerár-emelkedés részét képezik, Magyarországon a termelők egy része számára jövedelemnövekedést jelent. Ez főként a gabona és olajosmag-termesztők, valamint a cukorrépa-termelők számára érezhető. Az állattenyésztőknek – például a sertés- vagy baromfitartóknak – viszont többletköltségekkel jár majd, a takarmányok drágulása miatt, így termék-előállítási költségeik emelkednek. A kutató cáfolta azt az állítást, hogy eddig drasztikus élelmiszerár-növekedéssel kellett volna szembenéznie a magyar fogyasztónak. Példaként említette, hogy az étolaj árszintje volt már magasabb az idei literenkénti 494 forintnál 45 forinttal, amikor 2008-ban 539 forintba került egy liter étolaj. Ugyanez a helyzet a cukor esetében is, ez év januárjában 1 kilogramm cukor 222 forint volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, míg 2006-ban ennél 27 forinttal drágább is volt a cukor kilója, azaz elérte a 249 forintos árat. A sertéscomb ára pedig még a tavalyi szintnél is olcsóbb, mivel ez év januárjában 1.120 forintba került egy kilogramm, míg a múlt évben volt időszak, amikor 1.210 forintért mérték. Szabó Márton szerint egy újabb élelmiszertermékekre kivetett extra adó a fogyasztói árszintet növelné, míg a termelőknek piacszűkülést jelentene. Ezért ezt a kérdéskört óvatos módon és körültekintéssel kell kezelni – húzta alá.