Észak-Afrikára is kiterjeszti tevékenységét az EBRD

Az EBRD-t húsz éve eredetileg Közép-Kelet-Európa, illetve az egykori szovjet térség piacgazdasági átalakulásának finanszírozására hozták létre, ám az észak-afrikai arab országokban lezajlott politikai fordulatok után felmerült annak lehetősége, hogy a pénzintézett e térség támogatásából is részt vállaljon. Egyiptom és Marokkó már korábban kérte, hogy az EBRD vegye fel őket a támogatott országok csoportjába, a múlt hónapban pedig Tunézia is EBRD-tagságért folyamodott. A bank igazgatótanácsa a pénteki tájékoztatás szerint ez utóbbi ország felvételét is javasolja. Az EBRD – saját számításai szerint – évi 2,5 milliárd euró támogatást tud nyújtani ezeknek az országoknak anélkül, hogy további forrásokat kellene kérnie részvényeseitől. A bank pénteken hangsúlyozta, hogy az új térségek finanszírozása sem csökkenti elkötelezettségét a jelenlegi működési területéhez tartozó 29 ország iránt. Az igazgatótanácsi javaslat a tájékoztatás szerint a kormányzótanács – vagyis a részvényes országok és szervezetek pénzügyminiszterei, illetve vezetői – elé kerül, és ez a testület várhatóan két hónapon belül dönt. A jóváhagyás ezen a szinten is biztosra vehető, hiszen a bank igazgatótanácsa éppen a részvényesek felhívására dolgozta ki javaslatát a tevékenységi terület “földrajzi kiterjesztéséről”. Az EBRD jelenleg 61 részvényes ország, valamint két kormányközi szervezet, az EU és az Európai Beruházási Bank (EIB) tulajdona. A kazah fővárosban, Asztanában megrendezett idei éves EBRD-közgyűlésen Thomas Mirow bankelnök már azt közölte, hogy az EBRD észak-afrikai finanszírozási programjai legkorábban 2012 tavaszán kezdődhetnek. Mirow kijelentette azt is, hogy az EBRD becslése szerint a közép-európai EU-tagországok 2015-re “kinőnek” a bankból, s az EBRD azután elsősorban Európa déli és keleti részére, valamint Közép-Ázsiára összpontosítja tevékenységét. A bank – amely a legnagyobb egyedi befektető jelenlegi működési országcsoportjában – a tevékenységi területén végigsöprő pénzügyi válság miatt jó ideje felülvizsgálta azt a korábbi stratégiáját, amelynek alapján – ha megvalósult volna – a közép-európai EU-tagállamok már 2010-től nem részesülnének új finanszírozásban az EBRD részéről. Az EBRD 2006-ban jelentette be, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re “kiérik” a bankból, vagyis azután nem lesz már szükségük közvetlen EBRD-finanszírozásra. A pénzügyi válság elhatalmasodása után, 2008-ban azonban az EBRD bejelentette, hogy a kialakult helyzetben leállítja a közép-európai EU-térségből akkor már elkezdődött kivonulási folyamatot. A működési területhez tartozó országcsoport támogatásának növeléséhez az EBRD ugyanakkor 50 százalékos tőkeemelést is kért a részvényes országoktól; ezt a Zágrábban megrendezett tavalyi éves közgyűlésen jóváhagyták. A tőkeemelés az EBRD számításai szerint 2010-2012 között évi 9 milliárd euró, az utána következő három évben pedig évente 8,5 milliárd euró új finanszírozás folyósítását teszi lehetővé. Az EBRD ennek alapján arra számít, hogy 2010-től 2015 végéig összesen több mint 50 milliárd euró új finanszírozást tud nyújtani a működési területéhez tartozó országoknak. A kereskedelmi bankok és más partnerek kapcsolódó társfinanszírozásaival együtt a londoni pénzintézet számításai szerint elérheti a 150 milliárd eurót az EBRD irányításával megvalósuló programok értéke a 2015 végéig tartó időszakban.