Felelősen gazdálkodva

AGRIBUSINESS.HU RIPORT – A magyaregresi Kozári Tibort (51) felesége is segíti a gazdálkodásban, sőt lányukkal együtt vejük is megtalálta helyét a családi cégben és várhatóan fiuk is bekapcsolódik a munkába. A Kozári család felelősen gazdálkodva, lépésről-lépésre növekedett idáig. Ma már több, mint félmilliárd forintos árbevételű a cég, amely – a bérelt és bérmunkában művelt földekkel együtt – összesen 660 hektárt megmunkálva családi gazdálkodásuk alapját képezi.

„Kezdetben édesanyám volt családi gazdálkodó, én a helyi téesz-ben, a  Kaposfüred, Magyaregres, Somogyaszaló területén tevékenykedő Desedamenti Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Szövetkezetben dolgoztam sertésvonalon tíz évet, feleségem pedig a helyi boltban. Én 1995-től újabb tíz évig a szintén mezőgazdasággal fogalkotó, kaposfüredi Füred Holding Kft.-nél dolgoztam a családi vállalkozásunk mellett. A családi kft.-t, amelyben feleségemmel 50-50 százalékos arányban ketten vagyunk tulajdonosok, 2000-ben alakítottuk, a neve Zöldmező 2000 Kft.„ – sorolja Kozári Tibor.

Ma már 150 hektár saját földje van a családnak – jobbára a családfő nevén –, ehhez 200 hektárt bérelnek, további körülbelül 300 hektár területen pedig gépi bérmunkát végeznek. Van egy szárítójuk raktárakkal és egy sertéstelepük. A gazdálkodást 40-50 hektáros bérmunkával és 3,8 hektár saját földdel kezdték.

Együtt könnyebb

„Ennyi volt csak. 1990-ben mérték ki a földeket és a férjem is visszakérte azt, amit lehetett” – emlékeztet a kezdetekre Kozári Tiborné, Klári (45), a családi cég ügyvezetője. Kozári Tibor, aki a mezőgazdaságban dolgozik, 1977 óta, amikor a mezőgazdasági szakközépiskolát elvégezte, vallja: jó volt az iskola „indulásnak”, de sok mindent el lehet sajátítani gyakorlat közben is. „A feleségem kereskedelmi végzettségű és szinte mindenben otthon van már, ami a mezőgazdasági céget illeti. Ő végzi a könyvelést, de meg lehet benne bízni a határszemlét illetően is”- mondja. „Korábban nem volt közöm a mezőgazdasághoz, boltvezető voltam, de amit akar, illetve szeretne az ember, azt meg lehet tanulni” – teszi hozzá Klári, a ma már aranykalászos gazda.

Azért nem volt zökkenőmentes a kezdet. A rendszerváltozás után, 1993-ban már dolgoztak a családi gazdaságban egy 50 lóerős MTZ-vel, amit használtan vettek. Egy FM-es pályázati támogatással 1994-ben egy 82 lóerős MTZ-t is sikerült beszerezni a hozzá való gépsorral egy csomagban, nettó 1,8 millió forintért. Ekkor azonban felszámolták a téeszt, ahol a családfő dolgozott.

„A téesz-t próbálták megmenteni, mert az utolsó időszakban is még ötven ember sorsa múlt a jövőjén, de nem sikerült. Így kerültem a Füred Holding Kft.-hez, ahol két év után, 1997-től 2005-ig – amíg el nem jöttem – ügyvezető voltam” – emlékszik vissza Kozári Tibor. A kaposfüredi cég növénytermesztéssel, sertéstartással foglalkozott, integrációt is végzett, a Kozári család is csatlakozott hozzá.

Közben megerősödtek, 1998-ban az Axiál Kft.-től vettek egy Landinit a hozzá tartozó gépsorral, talajelmunkáló géppel, ekével. Két évre rá pedig megalakították a kft.-t, amelyben a feleség lett az ügyvezető, mivel a férj még a Füred Holding Kft.-t vezette.

A cégalapítás mérföldkő volt

Kozári Tiborné akkortájt már csak a családi vállalkozás ügyeit intézte. Szükség is volt a munkájára, mert a cégalapítás előtt elkezdett földvásárlást – nem beszélve a bérelt földek megműveléséről és a bérmunkáról – a kft. alapítása után is folytatták. „Sajnos sokfelé vannak a területeink, Egresen, Kaposfüreden, Jutában, Alsóbogáton sikerült vásárolnunk 2006-ban – amikor a szárítónkat is építettük – állami földeket, 90 hektárt.  A köztermelt növényeket termeljük: árpát, repcét, búzát, kukoricát, napraforgót, az AKG program keretében volt néhány évig szója is” – magyarázza Kozári Tibor.

A családi gazdasághoz Kozári Tibor, Tünde lánya (26) és a mezőgazdasági szakközépiskolát most befejező Tibor fia (20) is hozzátartozik, de a gazdálkodást a család egyre inkább a kft. felé irányítja. A cégben kezdetben 1-2 dolgozó volt, ma 11-en dolgoznak, közülük tíz magyaregresi, többen rokonok is. Alkalmazott a cégben Kozári Tibor is. Tünde lánya iparművészeti végzettséggel, aranykalászos gazdaként 2006 óta az adminisztrátori teendőket látja el, veje, Hazai László (28), pedig a szárító vezető-kezelője.

A Zöldmező 2000 Kft. idei árbevételi terve 620 millió forint. Tavaly 606 milliós árbevételt ért el a cég, ami 60 millióval kevesebb ugyan az előző évinél, de ennek a termények áringadozása volt az oka – hívja fel a figyelmet Klári. Kozári Tibor emlékeztet arra, hogy tavaly 28 ezer forintért adták el a búzát, míg 2008-ban 45 ezer forint volt az ára, majdnem annyi, mint az idei 52 ezer forint. A repcének és a napraforgónak is jobb ára volt 2008-ban, mint tavaly.

Integrátori szerep

A családi cég integrátori szerepet is betölt, a visszakapott 3,8 hektárra 2006-ban az agrárfejlesztési hitelprogram keretében kamattámogatással épített szárító és az egymás mellett álló két, egyenként 3.000 tonnás raktár segítségével. A beruházás 154 millió forintba került, ehhez 20 százalék saját erő kellett. A szárító berendezést 75 millió forintért a Tegavill Kft.-től vásárolták, a saját tőkébe az Axiállal kapcsolatban álló Tegavill beszámolta azt a John Deere-t, amit Kozáriék az Axiálnak leadtak. A még fennálló hitelállomány a szárító után 74 millió forint, de a magyaregresi gazdálkodó már most a jövőt tervezi, mutatja is a helyét a következő 3.000 hektáros tárolónak a telepen.

Amely magáért beszél: nagy a tisztaság, a terményhez hozzá sem kell nyúlni, szállítócsövön keresztül juthat a két, egyenként 45 tonnás tranzitsiló egyikébe vagy ha ezek megteltek, a tárolókba. „Így jóval több áru fér a raktárba, mint a hagyományos rakodással” – magyarázza Kozári Tiborné.

Az integrált termelőknek a Zöldmező 2000 Kft. szerzi be a növényvédőszert, vetőmagot, műtrágyát, az elszámolás betakarítás után, a szárítónál történik. Körülbelül 800-1000 hektár területen gazdálkodhat az a partneri kör, akiknek bérmunkát is végeznek, az inputokat tőlük szerzik be, s náluk szárítja a termését.

Működtetnek egy sertéstelepet is Magyaregres határában, ezt 2008-ban nettó 18 millió forintért vették a Füred Holding Kft.-től – mondja Kozári Tibor.  A 0,6 hektáros telepen 700 sertést hizlalnak, itt is automatizált minden, saját keverő és tápkihordó rendszer van, az állatokat egy ember látja el. Tavasszal építettek pályázati támogatással egy 250 négyzetméteres, lengőlapátos kihúzóval ellátott trágyadepót is a telephez, a trágyát félévente hordják ki a földre. Az állatokat a kaposvári Katész-nak adják el, a kapuvári vágóhídra kerülnek. Jelenleg 310 forintért veszik tőlük a sertést kilogrammonként, pedig 330-340 forint is volt már az ár és ez kellene is a jó eredményességhez, mivel az önköltség 295 forint környékén van, saját megtermelt takarmánnyal, csak a szóját vásárolva – érvel Kozári Tibor.

Időről-időre cserélték a gépeket

Kozáriék a kezdetektől végeztek bérmunkát is, az MTZ-k és a Landini azonban már nincsenek meg, továbbadtak már a kft. alakulásakor 25 százalékos támogatással egyenként nettó 10,2 millió forintért vásárolt két, 100 lóerős és a nettó 20 millió forintért szintén támogatással beszerzett, 160 lóerős John Deere traktoron is.

Jelenleg négy Fendt traktor, két Manitou rakodó és egy Claas kombájn áll a ház udvarán. Az első Fendt-et, egy 120 lóerős 412-est 2003-ban vásárolták az Axiáltól, 2004-ben a Sapard program 40 százalékos támogatásával pedig kettőt vettek: egy 412-est és egy 185 lóerős 818-ast. A negyediket 2009-ben vásárolták, ez egy 205 lóerős 820-as. Megvannak ezekhez a megfelelő eszközök is: a Sapardban vásárolt két gép mellé egy 6 méteres Kverneland kombinátort is beszereztek, s a munkagépeket is folyamatosan fejlesztették, permetezőgépet, Monosem vetőgépet vettek, szintén az Axiáltól. A 2009-ben vásárolt Fendt-tel együtt gépparkot is cseréltek, egy Horsch Terrano szántóföldi kultivátort és egy szintén 6 méteres munkaszélességű Horsch Pronto gabonavetőgépet szereztek be, ugyancsak az Axiáltól.

„Először csak bérbevettük az első Manitout az Axiáltól, elég sokba került egy hónapra, egymillió forintba, de szükség volt rá, mert olyan magas kamionok jöttek hozzánk, hogy nem tudtunk volna rakodni önjáró teleszkópos rakodógép nélkül” – mondja Kozári Tiborné. A szárítónál a terményátrakásra alkalmas a Fendt is, de 2008-ban nettó 8,2 millió forintért vettek egy ötéves használt Manitout, a mai napig dolgoznak vele. Komoly hibája nem volt, a gumikat cserélték, a hidraulika rendszere kicsit kopott, ezt kijavították. A másik Manitout 2009-ben vásárolták.

Az első kombájnt – egy Claas Mega 204-est – 2002-ben vásárolták 31 millió forintért, az agrárfejlesztési hitelprogram 35 százalékos támogatásával. Ezzel 5 évig dolgoztak, különösebb gond nem volt vele. Lecserélték azonban 2007-ben egy nettó 48 millió forintért vásárolt 360-as Claas Mega-ra, ami ma is megvan. A még az első kombájnhoz vett összecsukhatós kukorica vágóasztalt ezzel is kiválóan használják. „Munka után egyszerű a dolga a kezelőnek, az összecsukott vágóasztallal leszerelés nélkül is indulhat hazafelé. Ez azért praktikus, mert sok táblában, sok községben kell közlekednünk” – mondja Kozári Tibor.

„Bízunk abban, hogy a fiatalok tőlünk függetlenül is működtetik majd a céget” – mondja a családfő. Erre a reményre minden alapjuk megvan. Ifjabb Kozári Tibor érdeklődik a gépek iránt, dolgozott is velük. Tünde és László pedig – egy fotó tanúsága szerint – még esküvői ruhában is felkapaszkodtak a kombájnra.


„A John Deere-rel meg voltunk elégedve, de a Fendt alapfelszereltsége sokkal jobb volt, nem beszélve a fogyasztásról. Ez mindenképpen a Fendt javára billenti a mérleget, így még a néhány millióval magasabb áron is megérte beszerezni. Az alapfelszereltsége ugyanis sokkal jobb, mint az árkülönbség indokolta volna. Ugyanazzal a felszereltséggel a John Deere jóval drágább lett volna. A Fendt nagy előnye a vario váltó, bolygókerekes hajtóműrendszer van benne, szinte nem is hallottam még váltó meghibásodásról a Fendtnél.”

Írta: Tóth László Levente
Fotó: Ferenczy László