Stratégiai feladatok – interjú Nagy Jánossal

nagyjaStratégiai feladatokat kapott a nemrég indult Nemzeti Földügyi Központ, amely a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől „örökölt” földügyek, az osztatlan közös tulajdonú területek megszüntetése mellett erdészeti feladatokkal, öntözéssel is foglalkozik – mondta a vele készült interjúban Nagy János, az új állami szervezet elnöke.

– Mennyire váltak be a földhasznosítással kapcsolatos remények? Hogyan látja utólag az NFA működését, mondjuk a gazdákat 200 ezer hektár földhöz hozzásegítő, 2015-16-ban lebonyolított Földet a gazdáknak! program kapcsán, amit földprivatizációnak is neveztek?

– A Földet a gazdáknak! programot a rossznyelvek mondják földprivatizációnak. A rendszerváltással egy egészen másfajta gazdasági-társadalmi berendezkedésből áteveztünk a piacgazdaságba. Amelyre a verseny a jellemző, és meghatározó eleme a magántulajdon, a magántulajdonnal való gazdálkodás, a vele való általános törődés – a korábbi, zömében állami tulajdonú működéssel szemben. Ezzel az átalakulással a tulajdoni berendezkedés és a gazdálkodási lehetőség is megváltozott, új jogszabályok születtek, amelyek megengedték azt, hogy a magántulajdonon alapuló gazdálkodás kerüljön előtérbe és az állam ez alapján a gazdálkodási szféra által létrehozott adónemekből fejlessze a nemzetet és a nemzetgazdaságot. A mezőgazdasági szektorban a kárpótlás révén bizonyos mértékig a földek magántulajdonba kerültek, megteremtődött a lehetősége a föld vásárlásának és a rajta történő gazdálkodásnak. A magyar vállalkozói réteg azonban tőkeszegény a nyugatihoz képest. Az európai uniós tagsággal megindult a tőkebeáramlás, amelyhez képest a magyar gazdálkodói réteg érezhetően mindig egy kicsit hátrányban volt. A Földet a gazdáknak! programnak ténylegesen nagy sikerei vannak, nemcsak a kommunikáció szintjén.

– Mire gondol?

– Valóban lehetőséget teremtett annak a gazdálkodónak, aki a magyar mezőgazdaságból akar megélni, abból akar profitálni, arra akarja tenni az életét. A magyar mezőgazdaságnak nagyon nagy szüksége volt arra, hogy kapjon egy lökést, hiszen elképesztő lendülettel fejlődik, a precíziós gazdálkodáshoz például már egészen másfajta tőke és tudás kell, mint az ágazatra korábban jellemző volt. A mezőgazdaság tehát kapott egy lehetőséget, kitermelhető pénzügyi segítséggel. Az állam ezzel is megmutatta, hogy számít a gazdálkodókra és biztosítja boldogulások lehetőségét. Ennek a politikai-gazdasági vetületnek számtalan előnyét is meg lehet fogalmazni, a termelési potenciál növekedésétől kezdve a munkahelyteremtésen át az állatlétszám növekedéséig, a statisztikákban visszaköszön, hogy ezek elindultak. A tulajdonlás pedig megadta annak a biztonságnak a vízióját, amellyel a többgenerációs mezőgazdaságban látni lehet a jövőt. Ez a lehetőség, jövőkép összefügg a vidék megtartó erejével, felemelésével is. Nem beszélve arról, hogy azok a rendszerek, amelyek magukénak érezve, profitorientáltan hasznosítják a vagyont, sokkal hatékonyabban tudják azt kezelni.

– Az NFK a továbbiakban változatlanul ellátja a Magyar Állam képviseletében az NFA korábbi tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos feladatait, de újonnan alapított költségvetési szervként más feladata is lesz. Mit lehet tudni ezekről?

– A földügyekkel kapcsolatos dolgok már egyszerűbben kezelhetőbbé váltak, ezt nyilván felmérte a tárca és a kormány is és újabb feladatokat adott. Amellett, hogy továbbra is hasznosítjuk, nemcsak értékesítettük, hanem gyarapítjuk is az állami földvagyont, évente sok száz hektárral. Figyeljük a földforgalmat és nap, mint nap vásárolunk földterületeket, főként természetvédelmi oltalom alatt állókat, erdőket, de vannak egyéb vásárlások is. Az NFK indításával egyidejűleg három fontos területet kaptunk még, amelyek kapcsán szintén komoly eredményeket szeretnénk elérni. Az egyik az öntözésfejlesztési terület, a másik az erdészettel összefüggő egyes közigazgatási feladatok, a harmadik a birtokrendezés, ami főként az osztatlan közös tulajdonú földterületek megszüntetésére irányul. Utóbbi feladatot a 2019. június 30-án megszűnt Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft-től vettük át. Az új tevékenységi kör a ciklusban a tárca számára kijelölt feladatokat fogja egybe.

– Az öntözéssel összefüggő támogatói, szolgáltatói, tervezési, illetve koordinációs, jogi és igazgatási típusú feladatokat az NFK fogja ellátni, mint a korábbi kormány határozatok alapján létrehozni tervezett „öntözési ügynökség”. Mi várható ennek kapcsán?

– Az Agrárminisztérium szeretné a mezőgazdasági termelők öntözés iránti hajlandóságát az öntözésfejlesztés- és üzemeltetés szabályozási és támogatási környezetének megteremtésével, valamint együttműködési és hosszú távú tervezési szemlélettel kedvező irányba befolyásolni. Az öntözésfejlesztési feladat tehát a mezőgazdasági termelés biztonságát célzó vízellátási rendszer kidolgozása és elindítása, ide tartozik a vízkezelés mezőgazdasági célú felhasználása is. Ez egyébként egy hosszú évekig eltartó folyamat.

– Ahogyan az erdősítés is…

– A feladatunk, hogy az erdősítési program úgy induljon el, hogy évről évre megvalósuljanak a tervek. Erdősíteni kell az országot, sok fát kell ültetni, ennek az érdekeltségi rendszerét is ki kell dolgozni úgy, hogy ebben a magántulajdon is érdekelt legyen. Annak érdekében, hogy a fásítás ne csak állami területeken valósuljon meg, hanem azokon a területeken is, melyek a mezőgazdasági termelés szempontjából kevésbé kedvezőek, ökológiai szempontból viszont indokolt az ilyen irányú hasznosításuk. Ennek jegyében az NFK tevékenységi körébe tartozik az erdők ökológiai állapotának és gazdasági erőforrásainak felmérése, változásának nyomon követése. Ide tartozik az erdők egészségi állapotának, az éghajlat-változás hatásainak és a veszélyeztető szükséghelyzeti károsítók folyamatos figyelemmel kísérése, valamint az erdőgazdálkodás szabályozásához szükséges erdészeti informatikai rendszerek üzemeltetése is.

– És a régi nagy probléma, az osztatlan közös tulajdon?

– Ezt is meg kell oldani, meg kell állítani a további aprózódást is, hiszen a földbirtokok az osztatlan közös tulajdon miatt nemcsak használati, hanem finanszírozási szempontból is kezelhetetlenek. A jogszabályt, a kormányzat programját fogjuk végrehajtani és már ebben a ciklusban is nagy eredmények várhatók, hosszabb távon pedig kialakulhat a gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen stabilitás. A jövőben az NFK, mint birtokrendezési eljárásokat koordináló szerv tevékenységébe tartozik az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos feladatok mellett más, átfogó birtokrendezési eljárásokra vonatkozó teendők országos szintű előkészítése is. Azt gondolom, az államnak feladata is, hogy birtokrendszerileg rendbetett, jól hasznosítható területeket továbbhasznosítson. Átadjon haszonbérbe vagy értékesítse azoknak, akik gazdálkodni szeretnének rajta és ezzel elősegítse, hogy a magyar mezőgazdaság európai értelemben vezető ágazattá váljon. És ne feledjük, ebből az állam profitál is.

– Megvan mindehhez a pénz, paripa, fegyver? Az NFK jövő évi költségvetése 2,2 milliárd forint, idén az NFA is ugyanekkora büdzséből gazdálkodott, pedig az NFK-nak nemcsak a tevékenységi köre, hanem a létszáma is bővül.

– Nem aggódom a költségvetés miatt, a feladatok ellátásához szükséges forrás biztosított lesz.

Írta: Tóth László Levente