Az új fogyasztói trendek, mint az alternatív étrendek és a készételek iránti kereslet növekedése, illetve a geopoltikai és a klímahelyzet fokozódása erőteljesen meghatározzák a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődési irányait, átrendezik az élelmiszerpiacot. Mindezekre új megoldásokat kell találni, amelynek megvalósításában kiemelt szerepe van a motivált és tudásorientált fiatal agrárszakembereknek, a K&H a fenntartható agráriumért díj ezért kilencedik alkalommal ismerte el munkájukat. Az idei nyertesek olyan kutatási területekkel foglalkoznak, mint a tápanyag-visszapótlási technológiák a növénytermesztésben, a fenntartható vízgazdálkodás vagy a növényi alapú antibiotikumok alkalmazása az állattenyésztésben.
Tovább fokozódik a klíma-nyomás az agráriumon. A Hungaromet adatai alapján 2023 volt a legmelegebb év
1901 óta, a Copernicus európai űrprogram adatai szerint pedig az első olyan év, amikor minden nap legalább
1°Celsius fokkal melegebb volt, mint az iparosodás előtti időszakban. Emellett az idén életbe lépett ESG-törvény is már konkrét elvárásokat fogalmaz meg a vállalatokkal szemben. Mindezek erősítik az agrárium elmozdulását a
klímabarát, ellenálló növényfajták termesztése felé, míg az állattenyésztésben az olyan digitális megoldások
kerülhetnek előtérbe, mint a precíziós vagy adatalapú állattartás, ami a biológiai hatékonyságot növelheti a
genetika vagy a takarmányozás kapcsán.

A klímahelyzet mellett a geopolitika is erőteljesen alakítja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelést. „Az
újabb és újabb konfliktusok már hosszú távú megoldásokat, változásokat kívánnak az ágazattól. Akadozik az
ellátási lánc és számos területen csökken az élelmezés-biztonság, aminek következtében az élelmiszer egyre
inkább stratégiai termékké válik. Ebből adódóan előtérbe kerülnek az élelmiszer-autonómiára, az önellátásra
irányuló törekvések” – mondta el Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletágának vezetője.

Mindezek mellett a fogyasztói szokásokban is új trendek jelentek meg, amik lépésre kényszerítik a szektort,
jelentősen befolyásolják az állattenyésztést és az élelmiszeripari választékot, valamint az alapanyagellátásban
is változásokat indukál. A vásárlók egyre tájékozottabbak, aktívabban támogatják az egészségesebb és
fenntarthatóbb táplálkozást, különösen Nyugat-Európában pedig már keresik az alacsony ökológiai lábnyomú élelmiszereket. Az alternatív étrendek és fehérjeforrások, mint például a növényi alapú húspótlók népszerűsége
is nő, a felgyorsult városi életmód pedig a kész- és gyorséttermi ételek iránti keresletet növeli.

„A jövő mezőgazdaságának megvalósításában a fiatal, fenntarthatóságra, digitalizációra, innovációkra nyitott
agrárszakembereknek van meghatározó szerepe. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat ezért
azokat a felsőoktatási hallgatókat értékeli és támogatja, akik kutatómunkájukkal új, innovatív szemlélettel és
megoldásokkal adhatnak lendületet a szektornak. Az idei nyertes pályamunkák alapján azt látjuk, hogy jelenleg
a fenntartható vízgazdálkodás foglalkoztatja leginkább a hallgatókat, de emellett olyan területeket is kutatnak,
mint a tápanyag-visszapótlási technológiák a növénytermesztésben vagy a növényi antibiotikumot
alkalmazásának lehetősége az állattenyésztésben” – mondta el a szakértő.

A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat intézményi különdíját az Állatorvostudományi Egyetem
kapta, mint a legtöbb nyertes pályázót indító intézmény.

Idei díjazottak

PhD kategória nyertesei

1. helyezett – Fierpasz Ádám
Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar
Automatizált műholdas távérzékelés alapú vízmonitoring rendszer a precíziós vízgazdálkodásért
2. helyezett – Dobai András
Miskolci Egyetem, Műszaki Föld és Környezettudományi Kar
Az agráriumot károsan érintő szélsőséges csapadékeseményekhez kapcsolódó talajdegradáció elleni
térképezési és védekezési módszertan innovatív fejlesztése egy választott mintaterületen
3. helyezett – Nagypál Virág
Szegedi Tudományegyetem, Környezettudományi Doktori Iskola
A vízlábnyom és a vízhasználati hatékonyság vizsgálata fejőházakban

Mesterképzés kategória nyertesei

1. helyezett – Szabó Ábel
Állatorvostudományi Egyetem
Növényi alapú antibiotikum alternatívák in vivo hatékonyságának meghatározása házityúk
szalmonellózisa esetén
2. helyezett – Huber Fanni Sára
Állatorvostudományi Egyetem
A kurkumin acetamipriddel szembeni védő hatásainak vizsgálata mézelő méhekben
3. helyezett – Pitz András

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Kaposvári Campus
Különböző tápanyag visszapótlási technológiák hatása a kukorica fejlődésére és hozamára
alapképzés kategróia nyertesei

Balogh Levente
Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Környezetmérnök, Építőmérnök
Öntözési vízkészlet biztosításának lehetőségei az Ős-Maros hordalékkúpon
Hajgató Anna
Pannon Egyetem, Mérnöki Kar
A vízbázis nitrátszennyezettségének csökkentése innovatív bioelektrokémiai rendszerekben