Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a közös árualap megteremtésének lehetőségeiről és szükségességéről beszélt Beregszászon.

A Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt.
és a Nemzetgazdasági Minisztérium által szervezett Négyoldalú üzleti találkozón kiemelt kérdésként szerepelt a kárpátaljai magyarság híd szerepe Magyarország és Ukrajna, illetve a kárpátaljai régió gazdasági és azon belül agrárgazdasági kapcsolatainak élénkítésében.

Tóth Katalin előadásában kiemelte, a két állam közötti agrárkereskedelem volumene alapvetően nem változott az elmúlt években. A magyar export 2012-ben az előző évhez viszonyítva 6,2%-kal nőtt, és meghaladta a 159 millió eurót, míg az import 49 millió euró volt. A magyarországi kivitel gerincét alapvetően négy-öt termékkör adja: a sertéshús, a kukorica vetőmag, a zöldségkonzervek csoportja. A hasonló éghajlati viszonyok miatt a kárpátaljai területek mezőgazdasági fejlesztésébe való magyar bekapcsolódás kiterjedhet a növénytermesztésre épülő állattenyésztésre éppúgy, mint a szántóföldi és hajtatott zöldségtermesztésre, valamint a gyümölcstermesztésre. Beszédében szorgalmazta a magyar-ukrán vegyes-vállalkozások létrehozását. Így például a térségben korábban jól prosperáló, de jelenleg nem üzemelő konzervgyárak újraindítását.

A helyettes államtitkár leszögezte, hogy Kárpátalja tömbmagyarsága komoly híd szerepet tölthet be a kétoldalú agrárkapcsolatok élénkítésében és újabb kaput nyithat Ukrajna belső piaca és az orosz piac felé.

Álláspontja szerint kereskedelmi mennyiségű tételek szállítására, koordináltabb magyar fellépésre, valamint a magyar termékek ismertségét javító marketingre lenne szükség. Ez szorosabb együttműködést igényelne a termelő- és értékesítő szövetkezetek, a termelői csoportok és az agrármarketingért felelős anyaországi szervezetek, valamint az ukrán kereskedelmi láncok beszerzői között.

A gazdasági kapcsolatok élénkülése a kárpátaljai magyarság megmaradását is biztosító tényező, amit Magyarország Kormánya is prioritásként kezel.