Hagyományosan jó hangulatúra sikeredett a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. 2015-ös Országos Szakmai Partnertalálkozója a cég székhelyén, Dabason. A szakmai előadásokkal teli rendezvényt évről-évre érdekes kísérőprogramok teszik még izgalmasabbá, színesebbé. Így volt ez most is: a Vitafortnál igazán megmutatták, hogy mit tudnak.

Búzából globálisan 7-8 millió tonnás növekedéssel 725 millió tonna várható idén a tavalyihoz képest – mondta Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója a cég 2015. évi Országos Szakmai Partnertalálkozóján.

Hozzátette: búzából az EU-ban 10-11 millió tonnás növekedésre, Magyarországon azonban 10-11 százalékos terméscsökkenésre lehet számítani, amivel az „negatív bajnokok” vagyunk az EU-ban. Kukoricánál 990 millió tonna termést lehet várni világszinten, ez nagyjából megegyezik az előző évivel. Az Egyesült Államokban 10 millió, az EU-ban 8-10 millió tonna növekedés várható, egyes országokban ugyanakkor csökkenés. Kulik Zoltán beszélt arról is, hogy a világ takarmánytermelésének 45 százalékát a baromfitakarmányok, 27 százalékát a sertés-, 20 százalékát pedig a szarvasmarha takarmányok teszik ki, a haltakarmány még csak 4 százalék, de dinamikusan növekszik.

A vezérigazgató emlékeztetett arra, hogy 2014-ben 20 millió tonnával 980 millió tonnára nőtt a világ takarmánygyártása, ennek 34-35 százalékát, 365 millió tonna tápot Kína és az Egyesült Államok állít elő. Sertéstápoknál Kína az első, 85 millió tonnával, tejelő tehénnél és hízó marhánál az Egyesült Államok 19 millió, illetve 21 millió tonnával. Tojóhibrid tápból Kína gyárt a legtöbbet, 24 millió tonnát, brojler eleségből viszont 51 millió tonnával az Egyesült Államok. A haltápokból pedig Kína gyárt legtöbbet, 18 millió tonnát.

Az európai takarmányiparban három ország „rúg labdába”: Spanyol-, Német- és Franciaország 20 és 30 millió tonna közötti gyártással. Az EU takarmánygyártása az elmúlt években 155 és 156 millió tonna közé tehető, 2014 azonban az első olyan esztendő volt, amikor a magyar takarmánygyártás 150-160 ezer tonnával 3 millió 760 ezer tonnára nőtt, ezen felül 400-500 ezer tonnát a gazdálkodók maguk kevernek. A növekedés hátterében az áll, hogy az országban további 18 ezerrel 358 ezerre nőtt a tejelő szarvasmarhák száma, az anyakocáké jelenleg 200 ezer, a baromfié is nőtt 1,5 millióval 30,5 millióra.

A piac növekedéséből a Vitafort is profitált: az átlagosnál jobb évet zárva, nagyüzemi partnereinek számát 53-mal növelte: jelenleg 387 nagyüzemmel állnak szerződéses kapcsolatban. Tevékenységük 70-75 százalékát a nagyüzemek fedik le. A múlt évben 856 ezer tonna táp egyenértéket gyártottak, 40 ezer tonnával többet az előző évinél. Az elmúlt öt évben pedig közel 140 ezer tonnás az emelkedés.

A nehézségek azonban nem kerülik el a takarmánygyártó céget és partnereit sem, akikkel együtt próbálnak gondolkodni. Az említett 387 partner alapján készített elemzésük szerint egy átlagos Vitafort partnernek van 1900 hektárja, 550 anyakocája, 420 tehene, 80 ezer baromfija. Ez az év pedig egy-egy partnernek 230-240 millió forint mínuszt hozott átlagosan a támogatások és a piac változása miatt, az együtt gondolkodásra tehát igencsak szükség van – tette hozzá a vezérigazgató.

Horn Péter akadémikus, egyetemi tanár előadásában realista optimizmussal szemlélte az állattenyésztés jövőképét. Felhívta a figyelmet arra, hogy a természetes vízi halászat egyre inkább visszaszorulóban van, a haltenyésztés azonban rohamosan bővül és ehhez a növekedéshez takarmány kell. Kína meghatározó a haltakarmány termelésében, a mesterséges haltermelés keveréktakarmány igénye pedig belátható időn belül meg fogja haladni a 100 millió tonnát. Nem véletlen, hogy a megtermelt szója jelentős része már a haltakarmány alapanyaga.

Magyarországról szólva kiemelte: amennyiben a tej- és tejtermék fogyasztást az EU 27 átlaga felé tudnánk növelni, nemcsak a megtermelt tej mennyisége növekedne 1,2 milliárd literrel, hanem az ennek előállításához szükséges többlet takarmány mennyiség is. A fejlődés lehetősége előttünk áll, ne feledjük, egy mai tehén annyi tejet ad le, mint egykor 80 mezopotámiai tehén – hangsúlyozta.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) közelmúltban kinevezett elnöke, Gyuricza Csaba előadásában főként a támogatásokról beszélt. Hangsúlyozta, hogy előadása időpontjában még nincs Brüsszel által elfogadott vidékfejlesztési programja az országnak. Annyi azonban biztosan várható, hogy 2020-ig összességében mintegy 5000 milliárd forint – nagyrészt uniós – támogatás jut a magyar mezőgazdaság és vidék számára. (Az előadás óta a kormány benyújtotta az Európai Bizottságnak a 2014-2020-as uniós ciklusra vonatkozó Vidékfejlesztési Program (VP) átdolgozott változatát.) A VP megvalósítására 2020-ig mintegy 1300 milliárd forint áll rendelkezésre. A program legfontosabb fejlesztési céljai közé tartozik a vidéki munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése a mezőgazdaságban. Különösen fontos ez a munkaigényes ágazatokban, mint az állattenyésztés, a zöldség- és gyümölcstermesztés vagy az élelmiszer-feldolgozás.

A Miniszterelnökség adatai szerint a program forrásainak 34 százalékát fordítja a kormány munkahelyteremtő beruházásokra, ennek mintegy a fele – csaknem 200 milliárd forint – az élelmiszer-feldolgozóipar technológiai, erőforrás-hatékonyságot javító és hozzáadott értéket növelő fejlesztéseit jelenti.

A 2007-2013-as időszakhoz képest jelentős változás az új, egységes rendszerhez illeszkedő, pályázóbarát eljárásrend, az egyszerűsített támogatástípusok bevezetése és az egyszerűsített elbírálás. Jelentős új eleme a vidékfejlesztési programnak, hogy immáron lehetőség lesz a beruházási jellegű pályázatok megvalósításához előleg igénylésére. Ezzel azokat is segíteni tudjuk, akik hitelképesség és kezdőtőke hiányában nem tudtak pályázni a korábbi időszakban.

A plenáris előadások után frissítő szünet következett, a vendégek sétálhattak a szabadban és megkóstolhatták a Vitafort partnereinek évek óta nagy sikerrel itt, a bemutató sátrakkal szegélyezett „termékúton” kínált, igazán ízletes termékeit.

Ezt követően szimultán három helyen, szekciókban folytak szakmai előadások: szarvasmarha, sertés és baromfi témakörben. A cég okult a tavalyi nagy érdeklődésből: a szarvasmarha szekciót – amely a GMO mentes termékekről, illetve a GMO mentes takarmányozásról, a szójáról, repcéről, a lenmagról és a folyékony takarmány kiegészítésről szólt – a múlt évinél jóval nagyobb helyen, a termékút végén egy sátorban szervezték meg.

A sertés szekció témái a következők voltak: a választás utáni kórkép a malacoknál, a telepi higiénia jelentősége, a mikotoxinok, továbbá az újdonságok a malactakarmányozásban. Idén baromfi szekciót is szervezett a Vitafort, itt a fertőző csirkeanémia kártételéről és a szalmonelláról tartottak előadásokat.

A szakmai előadásokkal egy időben kötetlen beszélgetés folyt a negyedik helyszínen a 2015-ös partnertalálkozó kiemelt témája, a generációváltás és utódlás témaköréről.

Itt is igazán tartalmas és mély gondolatokat hallhattak a résztvevők a felelős generációváltásról az e célból meghívott Bárány László és fia, Béres Klára, Kürti Tamás, valamint Csepregi Éva és fia tapasztalatai alapján.

Az előadások és a beszélgetés után könnyed kerti vigasság, garden party következett, ahol az eszem-iszom közben lehetőség nyílt emlékplakettek ünnepélyes átadására is.

Írta: Tóth László Levente, fotók: Fikció Képműhely