Míg 2020 az alkalmazkodás éve volt, 2021 a hatékonyságé lehet az agrárvilágban – derült ki azon a háttérbeszélgetésen, amelyet  Hollósi Dávid, a bank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója és Héjja Csaba, az üzletág elemzője vezetett 2020 negyedik negyedévéről.

Írta: Kulik Bence

Az eseményen visszatekintettek arra, hogy az előző év az agrárium számára is kihívásokkal teli volt, de nem csak a koronavírus járvány miatt: az afrikai sertéspestis, a madárinfluenza és a kedvezőtlen tavaszi időjárás nagy nehézségeket állított a termelők elé. Az, hogy az agrárium ilyen jól helyt állt, csak azt bizonyítja, hogy továbbra is a leginkább krízistűrő ágazatról van szó. 

Az előző negyedévhez képest 1,3-val emelkedett a Takarék AgrárTrend Index értéke.  A növénytermesztők 2020 legnagyobb nyertesei, hisz nem csak a gabonaárak járnak ötéves csúcsokon, hanem az olajos és fehérjenövényeké is. Az állattenyésztők, illetve az egyéb, növényi termékeket inputként felhasználó gazdasági szereplők viszont kettős árnyomásra készülnek a lezárások és az állatbetegségek általi túlkínálatos piacon. (Az AgrárTrend Index a Takarékbank agrárügyfeleinek saját helyzetértékelése alapján kidolgozott agrár- és élelmiszeripari mutató, amely hónapokkal a statisztikai összesítések megjelenése előtt próbálja jelezni a magyar agrárium ágazatainak változásait.)

Kínában a sertés állomány újratelepítése és a Jangce áradása, Oroszországban az exportvám, illetve az Európát és Dél-Amerikát sújtó aszály ötéves csúcsra lőtte a gabona, illetve az olajos és fehérjenövények árait. A szántóföldi növénytermesztők kiemelkedő jövedelmezőségről számoltak be, persze ugyanez a hatás a feldolgozóknál negatív irányú. Az elemzők a malomipari termékek és a takarmányok fogyasztói árában jelentősebb emelkedésre számítanak 2021 első negyedévében.

A tejágazatra szerencsére pozitívan hatottak a megnövekedett hazai feldolgozó kapacitások: a szűkülő exportlehetőségeket a termelők fel tudták váltani hazai felvásárlókkal. A húsmarha piacon az éttermek bezárásának hatásán kívül nem várhatunk nagyobb keresletcsökkenésre. A hazai szarvasmarha tenyésztők alapvetően kevésbé kitettek a takarmánypiaci változásoknak, hisz jellemzően saját takarmánytermő terület párosul az állatok mellé.

A baromfi-, sertés- és tojáspiacon viszont kettős árnyomásra kell készülniük a gazdasági szereplőknek. A madárinfluenza és a sertéspestis következtében a távol-keleti exportra szánt hústermékek az Európai Unió piacán maradtak, így átmenetileg túlkínálattal szemben kénytelenek helytállni a feldolgozók. A túlkínálatos piac pedig nem engedi a tenyésztőknek, hogy a takarmánynövények árának növekedését a vágóállat árán érvényesítsék.

A borászatok legnagyobb nehézsége szintén a vendéglátóhelyek és a turizmus állami leállítása. Az első bezárási hullámmal ellentétben azonban ez az ágazat használta ki legjobban a technikai lehetőségeket: mind az online, mind az exportpiacokon jobb pozíciókkal találkoztak. A gyümölcsök esetében az árak jóval a 2019-es szint felett voltak, ennek pedig két oka van: az időjárási nehézségek, illetve az egyre fogyó kétkezi munka, ami a gyümölcságazatban elengedhetetlen.

A növekvő terményárak és a kaotikusan változó piaci viszonyok között a szakértők a hatékonyság növelésének fontosságára hívják fel a figyelmet, hisz rövid távon kiadáscsökkentést, hosszú távon bevételnövekedést eredményezhet. Jelen körülmények között felerősödik a támogatások szerepe is, ami megsokszorozza az elvárásokat az új KAP irányában.