A német Brita cég a Soda-Club nevű vállalkozás által szállított árukat kívánta vámmentesen Németországba importálni. A Soda-Club szénsavas vizet előállító eszközöket gyárt, és székhelye a Jeruzsálemtől keletre, Ciszjordániában fekvő Misór Aduminban van. A német vámhatóságokat arról tájékoztatták, hogy az áru izraeli eredetű, ám azok – gyanítva, hogy valójában a megszállt területekről származnak – az izraeli vámhatósághoz fordultak felvilágosításért. Jóllehet az izraeliek megerősítették, hogy a szóban forgó cikkek „izraeli igazgatás alatt álló területről” származnak, nem válaszoltak arra a kérdésre, hogy ezen árukat a megszállt területeken állították-e elő. Ennek alapján a német hatóságok megtagadták a preferenciális elbánás alkalmazását a Britától, és 19.155 euró 46 cent vám megfizetésére kötelezték a céget. A Brita perre vitte az ügyet, amely végül Luxembourgban kötött ki. Az izraeli hatóságok azon kijelentése, miszerint az izraeli igazgatás alatt álló területeken gyártott termékek az izraeli árukra megállapított kedvezményes elbánásban részesülnek, nem köti az unió vámhatóságait – indokolta ítéletét az Európai Bíróság. A taláros testület emlékeztetett arra, hogy az Európai Közösség egymást követően két, úgynevezett euro-mediterrán társulási megállapodást kötött: az elsőt Izraellel, a másodikat pedig Ciszjordánia és a Gázai-övezet Palesztin Nemzeti Hatósága képviseletében eljáró Palesztin Felszabadítási Szervezettel. E megállapodások előírják, hogy az Izraelből, illetve a palesztin területekről származó ipari termékek vámmentesen importálhatók az Európai Unióba. Ám mindkét társulási megállapodásnak saját területi hatálya van: az EK-Izrael megállapodás Izrael Állam területén, míg az EK-PFSZ megállapodás Ciszjordánia és a Gázai-övezet területén alkalmazandó. Az Európai Bíróság szerint az EK-Izrael megállapodás nem értelmezhető úgy, hogy a palesztin hatóságoknak le kell mondaniuk az EK-PFSZ megállapodásban rájuk ruházott hatáskörök gyakorlásáról, ideértve a Ciszjordánia és a Gázai-övezet területén gyártott áruk származását igazoló vámokmányok kiállítását. Ezért a bíróság megállapította, hogy a német vámhatóságok jogosan tagadták meg a Ciszjordániában gyártott termékről Izrael által kiállított tanúsítvány elfogadását.