A 2016-ra egységessé váló kormányzati IT-háttér lehetővé teszi, hogy 2018-ra az állampolgárok és a vállalkozások minden közigazgatási ügyüket elektronikusan intézhessék – ismerteti a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). A Nemzeti Infokommunikációs Stratégiát legutóbbi ülésén fogadta el a kormány. A stratégia megalapozza a 2014-2020 közötti infokommunikációs célú fejlesztéseket, amelyeket döntően a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Infokommunikációs fejlesztések prioritása finanszíroz több százmilliárd forint összegben. Az NFM tájékoztatása szerint jelenleg a magyar információs és kommunikációs technológiai (IKT) szektor a magyar GDP mintegy 12 százalékát adja. Az ágazatban foglalkoztatottak száma – az OECD országok többségével összevetve – kiemelkedően magas Magyarországon. Megfelelő fejlesztésekkel az IKT a magyar gazdaság egyik kitörési pontjává válhat, további magas hozzáadott értékű exportképes termékeket előállító munkahelyeket hozhat létre – áll a közleményben. A digitális gazdaság pillére a szűkebben értelmezett IKT szektor, de magába foglalja az elektronikus (kereskedelmi, banki stb.) szolgáltatások és a vállalaton belüli informatikai rendszerek fejlesztését, a K+F és innovációs tevékenység ösztönzését is. A szándékok szerint 2020-ra legalább a jelenlegi mutatók kétszeresére nő a felsőfokú IKT-képzésben résztvevők száma és a magyar szoftver- és szolgáltatásexport értéke. A stratégiai célok teljesülése esetén az évtized végére a hazai kis- és középvállalkozások harmada vásárolhat vagy értékesíthet online módon. A kormány célja, hogy 2018-ra minden háztartásban legyen szélessávú internet – hangsúlyozza a szaktárca, hozzátéve: ezt a 2016-ig kiépülő nemzeti távközlési gerinchálózat fogja lehetővé tenni. A közlemény rámutat: a digitális kompetenciák területén kiemelt feladat az állampolgárok, a vállalkozások – elsősorban is a kkv-k – és a közigazgatásban dolgozók digitális képességeinek fejlesztése. A legfőbb törekvés, hogy a digitálisan írástudatlanok aránya – a felnőtt lakosság körében – 2016-ra 40 százalék alá, 2020-ra pedig 30 százalék alá csökkenjen. A rendszeres internethasználat mutatója pedig érje el 2016-ra a 65 százalékot. A stratégiában rögzített célértékek szerint 2016-ra a mikro- és kisvállalkozások 90, 2020-ra pedig 99 százaléka rendelkezhet majd internet-hozzáféréssel.