A miniszteri szintű, kötetlen formájú megbeszélésen a biztonságos és fenntartható közös energiapolitika lehetőségeiről egyeztetett a 28 tagállam további kilenc feltörekvő ország, valamint az egy-egy ország energiaellátásban döntő szerepet játszó piaci szereplők részvételével. A tanácskozáson ugyanakkor a jelentős energiatermelőnek számító arab országok nem voltak jelen. A közlekedési, a hírközlési vagy a kereskedelempolitikával ellentétben – amelyekről Európában ma már Brüsszelben születnek meg a döntések – a miniszter megítélése szerint az energiapolitika terén a legfontosabb stratégiai döntések tartósan nemzeti hatáskörben fognak maradni. Hozzátette, hogy az uniós tagországok részéről nem is látni törekvést arra, hogy feladnák ezt az elemét a nemzeti szuverenitásnak, különböző politikai, gazdasági és geopolitikai okok miatt. Ráadásul a Nemzetközi Energia Ügynökségnek az uniós tagállamokhoz képest is különböző gazdasági és földrajzi helyzetű, s emiatt nagyon eltérő energiahelyzetben lévő országok a tagjai – hangsúlyozta Fellegi. Magyarország ugyanakkor támogatja, hogy a szervezetnek az energiaellátás biztonságára és az árszínvonal biztosítására irányuló operatív intézkedési lehetőségei erősödjenek. Véleménye szerint mindennek jó példája a nukleáris energia felhasználása, amely jelenleg a politikai és gazdasági döntéshozatalokban konfliktusokat okoz. „Miközben senki sem vonja kétségbe a német kormány jogát arra, hogy eldöntse, akarja-e a jövőben használni a nukleáris energiát, mindenki kifogásolja, hogy egyeztetés nélkül, váratlanul és egyoldalú lépéssel mond le róla” – mondta a miniszter. Emiatt a Németország körüli országok infrastruktúrája nem készülhetett fel a német döntés után előálló helyzet technológiai és áramellátási kezelésére. Fellegi Tamás elismerte: a fukusimai katasztrófa minden országot arra kényszerít, hogy átgondolja az atomenergia jövőjét. Ennek következményeként kezdődtek meg az atomerőművek működését vizsgáló stressztesztek, köztük a paksi atomerőműben is, amelynek összefoglalója most készül, s eredményét hamarosan nyilvánosságra hozza a kormányzat. Decemberben vagy januárban pedig az Európai Bizottság feldolgozza és közzéteszi valamennyi európai stressztesztet. Ez alapján tudnak majd az uniós tagállamok döntés hozni arról, hogy fenntartják-e az atomprogramjukat, illetve hogyan módosítják azt – emlékeztetett a miniszter. Fellegi Tamás kétoldalú megbeszélést is folytatott német kollegájával, Hans-Joachim Ottóval, s megállapodtak abban, hogy új kétoldalú együttműködési formát indít el a két ország a német döntés nyomán kialakult helyzetre adandó válaszok egyeztetéséről, valamint a magyarországi energetikai együttműködési tervekről a kormányok, illetve a vállalatok között. Ennek feltételeit várhatóan a jövő év elején egy miniszteri találkozón rögzítik majd. „Ebbe beletartozik az energiatermelés is és az energiakereskedelem is” – tette hozzá az MTI kérdésére a miniszter, utalva arra, hogy az integrált, jól működő európai rendszer érdekében a magyar EU-elnökség alatt elfogadott uniós döntés az egységes energetikai piacról és az ehhez kapcsolódó infrastruktúrafejlesztésekről, kiemelkedő szerepet biztosít Magyarország számára a visegrádi országokkal való összehangoltabb és egységes fellépés mellett a kétoldalú együttműködésre az energiacsere területén. „Ebben az is benne van, hogy ha szükséges, akkor magyar energia jusson németországi energia-felhasználókhoz” – mutatott rá. A Joe Oliverrel, a jelentős olajtermelő Kanada illetékes miniszterével folytatott megbeszélésen az uniós energiapolitikai kérdésekről, valamint a nukleáris energia terén való együttműködés kérdéséről egyeztetett Fellegi Tamás. Ola Borten Moe norvég energiaügyi miniszterrel pedig a norvég földgáz esetleges magyarországi exportjának technikai és politikai feltételeiről kezdődtek meg az egyeztetések, amelyek a következő hónapokban szakértői szinten folytatódnak. Megállapodás a jövő év első felében várható – mondta Fellegi Tamás.