A támogatás mértéke gazdasági szervezetek számára 60 vagy 65 százalék – utóbbira a hátrányos helyzetű településen tevékenykedők számíthatnak. Úgy tűnik, igencsak megmozgatta a potenciális pályázók fantáziáját az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében a turizmus fejlesztésére meghirdetett forrás: ennek lehetőségei iránt óriási az érdeklődés, olyannyira, hogy minden más támogatás elérhetőségéről és annak mikéntjéről kevesebben érdeklődnek, mint ahányan az idegenforgalom fellendítésére szánt uniós pénzek elnyerésének módjáról, annak feltételeiről tudakozódnak. Nap mint nap tucatjaival érkeznek a kérdések, ami előre vetíti azt, hogy szép számmal érkeznek majd a kérelmek is.
Persze hogy pontosan mennyi kérelmezőre lehet számítani, azt korai lenne megbecsülni. Horváth Zita, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője korábbi tapasztalatok alapján arra számít, ezúttal is az utolsó napokban várható a dömping, akkortájt biztosan megsokszorozódik a célba juttatott dokumentációk száma.
A turizmusfejlesztésre szánt források keretében azokon a településeken támogatják a beruházásokat, amelyek lakosságszáma nem éri el az ötezret, ám emellett a népsűrűségre vonatkozóan ugyancsak megszabtak egy limitet: ennek 100 fő alatt kell lennie négyzetkilométerenként. További feltétel, hogy ne tartozzon az adott helyszín a budapesti agglomerációba. Ha valaki bizonytalan, akkor a kiírás mellékleteként megtalálhatja, hogy mely falvak és városok esetén igényelhető az erre a célra szánt közösségi forrás.
A támogatandó tevékenységek típusának összeállításakor három irányvonalat jelöltek ki: egyrészt a falusi turizmushoz kapcsolódó szálláshelyek bővítését, fejlesztését, másrészt az ifjúsági turizmushoz kötődő hasonló beruházásokat szeretnék ösztönözni a megvalósítás finanszírozásához nyújtott segítséggel. Harmadrészt pedig a szálláshelyhez nem kötött turisztikai fejlesztéseket szorgalmazzák az uniós kasszából származó összegek, így a többi között az agro- és ökoturizmus területén tevékenykedők, a vadászat, halászat terjedését célzó beruházások, a kerékpáros turizmus fejlesztése vagy éppen a borturisztika számít kiemelt támogatási célnak. Eszközbeszerzésre is kérhetnek és kaphatnak támogatást a jelentkezők, ám ez csak akkor fogadható el a kiírás értelmében, ha az a projekthez kapcsolódóan történik.
A támogatás mértéke 60 vagy 65 százalék, attól függően, hogy honnan érkezik be a kérelem – ennyiben részesülnek a gazdasági szervezetek, illetve a nem közhasznú tevékenység keretében fejlesztők. Amennyiben a finanszírozásban uniós segítséget kérő hátrányos helyzetű településen lakik, akkor 65 százalékra számíthat, minden más esetben az alacsonyabb arányt alkalmazzák. Amennyiben önkormányzat vagy egyházjogi személy valósítja meg a beruházást, akkor 100 százalékot fedez az uniós kassza. A beruházás költségeinek felső határát az szabja meg, hogy legfeljebb 200 ezer euró, azaz nagyjából 50 millió forint ítélhető oda egy kérelem benyújtójának. Ez alól a borturizmusban tevékenykedők számítanak kivételnek, esetükben ugyanis 100 ezer euróban korlátozták a támogatást.
Fontos tudni, hogy egy támogatási ciklusban egy intézkedésre csupán egyetlen kérelmet adhat be minden ügyfél. Ez azt jelenti, hogy például a turisztika területén nem állíthatja össze külön a dokumentációját a borturizmus és az ifjúsági turizmus esetén egy-egy fejlesztéssel. Ha ezt tervezi, akkor egyik beruházásával meg kell várnia a következő benyújtási időszakot. Ugyanakkor az elképzelhető, hogy a turisztika és a mikrovállalkozások fejlesztésére meghirdetett forrásokra párhuzamosan nyújtja be kérelmét valaki – fejtette ki Horváth Zita, hozzátéve, hogy ennek legfeljebb az önrész kigazdálkodása szabhat gátat.
A kérelmeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) kell eljuttatni, ennek határideje 2009. január 10. Ezt követően a LEADER Helyi Akciócsoportok készítik el a pontozási jegyzőkönyvet, amely részletesen rögzíti a felvázolt projekt értékelését. Mindehhez jogszabály szabja meg a kereteket, rendeletben rögzítették ugyanis annak szempontjait, hogy mire hány pont adható. Így számít például, hogy mennyivel növekszik a munkahelyek száma a tervezett beruházásnak köszönhetően. A helyi akciócsoportok által összeállított értékelést azután az MVH szakemberei ellenőrzik, ám mivel a LEADER-program fontos eleme, hogy alulról építkezik, a központi hatóság eltérés esetén nem bírálja felül automatikusan az előzőleg adott pontokat. Ilyenkor a forrásallokációs bizottság lép közbe, amelyik mindkét féllel egyeztetve hozza meg a végső döntést.
Hogy ki számíthat támogatásra, és ki nem, az nagymértékben a pontokon múlik. Horváth Zita szerint az első körben nem valószínű, hogy elfogy az összes rendelkezésre álló forrás. Aki most valamilyen okból nem tudja év elejéig továbbítani a dokumentációt, annak sem kell lemondania fejlesztéséről. Legközelebb 2009 májusában, majd azt követően októberben lesz újra beadási időszak, s a tervek szerint azután minden esztendőben erre a két hónapra kell összpontosítaniuk azoknak, akik az ÚMVP hármas tengelyének kiírásai révén remélik fejlesztéseik finanszírozásának megkönnyítését.

Kapcsolódó hírek:
►Erdei iskolák és munkahelyteremtés Nógrádban ►Falubusz – ÚMVP-s segítség az egyik legkisebb falunak ►Népszerű a tanyabusz ►A pályázók értik az ÚMVP-t, nagy nehézség nem várható ►Idei összegzés az ÚMVP-ről ►Beinduló fejlesztések Észak-Pest megyében ►Kész Magyarország területfejlesztési értékelése ►Gráf: a vidékfejlesztési programok megvalósulnak ►Hektáronként 150-250 ezer forint ►Leader-program Szabolcsban►Újfajta hitelek a vidékfejlesztésre ►Október 18-tól pályázhatók a vidékfejlesztési programok ►Támogatással vásárolható tanyabuszok►Startolnak a vidékfejlesztési programok ►Brüsszel elfogadta a magyar vidékfejlesztési jelentést ►Vidéki rendezvényeket, falunapokat támogat az ÚMVP