Eljárást indított a GVH több agrárszervezet ellen

Ezek közé tartozik a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a Magyar Agrárkamara, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége, a Tej Terméktanács, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Baromfi Terméktanács, az Országos Kereskedelmi Szövetség, valamint az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége.

Ki kivel van ebben a történetben?

Az Élelmiszer Termékpálya Kódexet 2009. április 9-én írták alá a szakmai szervezetek. A kódex tartalmazza egyebek között azt az önkéntes vállaláson alapuló szabályozást, amely szerint a magyar áruk részesedése július 1-jétől 80 százalékra emelkedik a nagy áruházláncok üzleteinek polcain a jelenlegi mintegy 75 százalékról. A GVH rendelkezésére álló információk szerint a kódex szerződési feltételekre, termékpálya szabályokra, illetve a kiemelt jelentőségű hazai termékekre vonatkozó, külön szabályozást tartalmazó egyes pontjai eltérően kezelik a belföldi, illetve az Európai Unió más tagállamából származó termékeket.

Ki képviseli itt a magyar érdekeket?

A kódex ezáltal alkalmas lehet arra, hogy megkülönböztesse a hazai, valamint a kiemelt jelentőségű hazai termékek előállításával és értékesítésével foglalkozó vállalkozásokat a más tagállamból származó termékek előállítását, behozatalát és forgalmazását végző vállalkozásoktól, korlátozva ezáltal az utóbbiak értékesítési lehetőségeit Magyarországon belül. A megállapodás a tagállamok közti kereskedelmet is érintheti, mivel az Magyarország egész területére kiterjed, és jellegéből adódóan is olyan hatást fejthet ki, amelynek révén – az EK-Szerződéssel elérni kívánt kölcsönös gazdasági átjárhatóságot akadályozva – megerősíti a piacok nemzeti alapon történő feldarabolását – olvasható a versenyhivatal közleményében.

A határidő 180 nap

A GVH az eljárásban együttműködik az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamainak versenyhatóságaival. A versenyfelügyeleti eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul. A versenytörvény alapján az eljárás befejezésének határideje 180 nap, amely azonban – az ügy bonyolultságától függően – két alkalommal, egyenként legfeljebb 180 nappal meghosszabbítható. Mihálovics András, a GVH szóvivője elmondta: ha a felek rövid időn belül megegyezésre jutnak a kódex kifogásolt pontjaiban, akkor viszonylag hamar végrehajthatók a kódexen a módosítások, és így az eredeti menetrend szerint, akár július elsején hatályba léphet.

Az FVM egyetért a dokumentummal

Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szóvivője elmondta: az FVM egyetért a dokumentumban foglalt szakmai célkitűzésekkel. Hozzátette: egyben biztos abban is, hogy ezek a szakmai szervezetek által kidolgozott irányelvek nem sértik a versenyjogot. Az etikai kódexben foglaltak ugyanis nem a versenyről szólnak, hanem az etikus piaci magatartás normáit rögzítik. Dékány András emlékeztetett arra: az etikai kódex aláírását több hónapos előkészítő munka előzte meg. Jelezte azt is, hogy a GVH esetleges szakmai javaslataira mind az aláíró szakmai szervezetek, mind pedig az FVM nyitott, és hajlandó azokról a GVH-val egyeztetéseket folytatni.

Kétséges lehet a bevezetés július elsején

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára úgy vélekedik, a GVH eljárása nagyon kétségessé és bizonytalanná tette a kódex július elsejei hatályba lépését. Hangsúlyozta: amennyiben a hatályba lépés tervezett időpontjáig nem derülnek ki részletek arról, hogy a GVH a kódex mely részeit kifogásolja, a kereskedők várhatóan nem vezetik be július elsején a bizonytalan kimenetelű szabályozást. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára elmondta: félreértés lehet a GVH eljárása, mivel a kódex nem az áruházak forgalmát befolyásolja, hanem csupán a kínálatot, így a fogyasztók szabadon választhatnak, hogy melyik termékeket vásárolják meg.

A magyarázat és a cél

A kódex bevezetésének elsősorban az a célja, hogy a fogyasztók olyan áruházakban is hozzájuthassanak a magyar termékekhez, ahol jelenleg egyáltalán nem árulnak ilyet. Bár a GVH indoklásának értékeléséhez hosszabb időre van szükség, a szövetség bízik a versenyhivatali eljárás pozitív végkimenetelében, mivel úgy véli, jelenleg számos áruház megfosztja a vásárlókat attól a lehetőségtől, hogy magyar terméket vásároljanak.

Utolsó kapcsolódó hírek:
Aláírták az élelmiszer etikai kódexetMegegyeztek az élelmiszerkódexrőlMindjárt aláírják az élelmiszer etikai kódexetMerev álláspontok az élelmiszer-piaci tárgyalásokon

Vélemény, hozzászólás?