Szabó Imre, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ)elnöke, Orosz Sándor, a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa (Haltermosz) ügyvezető elnöke, valamint Csoma Gábor, a Magyar Agrárkamara Halgazdálkodási Alosztályának alelnöke aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Tisza-tó horgászati hasznosítása már évek nem a jogszabálynak megfelelően történik. A szaktárca ugyanis egy közleményében lehetőséget adott arra, hogy a vízfelület újabb hasznosítója ne kártalanítsa elődjét a korábban végrehajtott beruházások utóbb jelentkező haszna miatt. A szakemberek úgy vélik: a rendezetlenség oda vezethet, hogy a nagy hazai természetes vízfelületek – a Duna, a Tisza, a Balaton – hasznosításához esetleg gyenge tőkeerejű gazdasági társaságok jutnak hozzá, amelyek nem tudnak felelős gazda módjára bánni a rájuk bízott vagyonnal. Szabó Imre elmondta: a korábbi hasznosító, a MOHOSZ és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által támogatott új hasznosító, a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. között jogvita van, és több per is zajlik, hogy melyik szervezet tekinthető a tó jogszerű hasznosítójának. A szervezetek az FVM általuk tévesnek tartott jogértelmezésére akartak rámutatni a sajtótájékoztatón. A horgászatról és a halászatról szóló 1997-es XLI. törvény 14. paragrafusának 3. bekezdése ugyanis kimondja: a korábbi hasznosítót kártalanítás illeti meg, amennyiben új hasznosítóhoz kerül a víz. Az FVM azonban úgy kívánja az új hasznosítót birtokba helyezni a Tisza-tavon, hogy a korábbi hasznosítót megillető kártalanítást az új hasznosító még nem fizette ki. A MOHOSZ elnöke szerint ez a helyzet azzal fenyeget, hogy egy tőkeszegény társaság is nagy természetes vízfelületek hasznosítójává válhat, amelynek nem tud felelős gazdája lenni, másfelől pedig a korábbi hasznosító tönkremegy, mert nem kapja meg korábbi beruházásai ellenértékét. Szabó Imre jelezte: a horgászatról és a halászatról szóló törvény 14. paragrafusának 3. bekezdését már többen is megtámadták az Alkotmánybíróságon, a taláros testület azonban nem állapított meg alkotmányellenességet. A MOHOSZ elnöke elismerte: a határozat indokolásban szerepel olyan szövegrész, amelyre hivatkozva egyesek más értelmezést adhatnak a rendelkezésnek, ez a felfogás azonban szerinte nincs összhangban a jogalkotói szándékkal.