A képviselő a franciaországi Cambremerben évente megrendezésre kerülő mezőgazdasági fesztivál meghívott előadójaként beszélt az Európai Unió minőségpolitikájáról, annak várható jövőbeni alakulásáról és a nemrég elfogadott szőlő- és borreform alkalmazásának gyakorlati tapasztalatairól. Tabajdi Csaba a tanácskozáson felvetette a közelmúltban a Tokaji elnevezés használata körül ismételten kiújult névvitát és ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy az uniós borrendtartás további finomításra szorul. „A Tokaji elnevezést övező névvita nem csak magyar-szlovák viszonylatban jelentkezik, hanem ráirányítja a figyelmet az uniós nyilvántartási rendszer bizonytalanságaira. A Bizottság a Tokaji esetében hibázott, amikor a szlovák kérelmet bejegyezte, ám ezt a hibát más eredetvédett termékek esetében is megteheti. Ezért az összes uniós tagállam érdeke, hogy finomítsuk, egyértelművé tegyük a jogszabály gyakorlati alkalmazását” – mondta a magyar EP képviselő, aki a cambremer-i szakmai fórumon újabb francia és nemzetközi szövetségeseket keresett a Tokaji-ügyében. A tanácskozáson felvetődött, vajon az új szabályozás nem vezet-e az európai élelmiszer-választék csökkenéséhez, a helyi- és regionális ízek eltűnéséhez, a tagállami szuverenitás korlátozásához. „Az uniós szintű védelemre éppen azért volt szükség, hogy megőrizzük ezt a sokszínűséget és a kisebb mennyiségben termelt, speciális termékeket is versenyképesebbé tegyük. A földrajzi oltalmat élvező borok védelme három szinten valósul meg. Helyi-, regionális szinten a hegyközségek keretein belül maguk az adott termőterületez tartozó borászok felelősek a termékleírások elkészítéséért, valamint a termőterület lehatárolásáért. Ők azok tehát, akik meghatározzák a bor minőségi kritériumait, mert ők a szakértői a kérdésnek. Nemzeti szinten az adott ország összefogja a különböző borvidékek eredetvédelmi szabályozását, majd ezt továbbítja az uniós szintre, az Európai Bizottsághoz, amely a jogszabályoknak megfelelően bejegyzi, vagy elutasítja az eredetvédelemre vonatkozó igényt. Ebben a folyamatban tehát minden történelmileg kialakult, hagyományos borfajtát és termelési eljárást védelemben tudunk részesíteni, és ezt a védelmet uniós szintre tudjuk emelni” – mondta a szocialista delegáció vezetője. Tabajdi Csaba felvetette, hogy ha sikerül kiküszöbölni a rendszer hibáit, a szőlő- és borszektorban 2009. augusztus 1-én hatályba lépett kétszintű eredetvédelem mintául szolgálhatna a hamarosan kezdődő általános minőségpolitikai szabályozásban is. A rendszer tökéletesítésében elsősorban maguk az érintettek, a szőlészek és borászok segíthetik az uniós testületeket, ha a termelőszervezetek és a szakmai érdekképviseletek az EP képviselők közvetítésével határozottan jelzik igényeiket.