2010-12-10   Archív   No comments

A Hangya Együttműködés 100 ezer munkahelyet teremt

Hozzátette: amennyiben szervezetük elgondolásait továbbra is támogatás övezi  – hiszen néhány kedvező intézkedés már született -, a Hangya 100 ezer új fő- és részmunkaidős foglalkoztatási lehetőséget teremt a kabinet által jelzett egymillióból, és különös tekintettel lesz a fiatal szakemberek foglalkoztatására. A Hangya együttműködési keretmegállapodást írt alá az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséggel (OTSZ), az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvánnyal (AVHGA) és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) MAROS Szervezettel a közgyűlés után.

Szeremley Béla a közgyűlésen emlékeztetett arra, hogy évek óta számos külső és belső tényező hátráltatta a magyar mezőgazdaságot, benne a valódi szövetkezés érvényesülését. A gazdálkodók számára mindenekelőtt a több éve tartó, és az idén különösen kedvezőtlen időjárás okozott jelentősebb hátrányt, károkat, kiesést. Ezt önmagában is nehezen heverte volna ki az agrárium, viszont tetézte a gondokat a nagyon rossz, késedelmes agrárfinanszírozás, a termelők piacvédelmének hiánya, a multik korlátozás nélküli erőfölénye az áruforgalomban és a pénzügyben egyaránt. Véleménye szerint az elmúlt nyolc év alatt nem a termelőbarát környezet kialakítása, hanem a szövetkezetek bomlasztása zajlott le, amelyet a Hangya-mozgalom minden más típusú szövetkezésnél jobban megérzett.

Áfacsökkentést javasol a Hangya

Nem véletlen, hogy az említett körülmények között nálunk sikertelenség övezte az agráriumot. A gazdálkodókat érintő áruforgalom – a vásárlástól a termények értékesítéséig  - olyan mértékben sújtotta és sújtja a kis és közepes agrár-vállalkozásokat, hogy azokra a terhek alatti roskadozás volt inkább jellemző, és ez napjainkban is tart. Az áruforgalmi szakágban például előbb kellett volna megakadályozni az off-shore cégek működését, amelyek különösen a gépbeszerzéseikben okoztak hátrányt. A termelőbarát környezet hiánya az adózásban is megmutatkozik.  Ezért a Hangya elnöke a kritikával együtt azt is megfogalmazta, hogy a túl magas, 25 százalékos beszállítói áfa-t 5 százalékra kellene leszállítani. Ez önmagában nem csökkentené az állam bevételeit és a feketegazdaság ellen hatékony lépés lenne. Már a közeli jövőben szükséges, hogy az exportorientált gazdaság helyzetén módosítsunk, és helyette a hazai termékek értékesítése vegye át a főszerepet a hazai ellátásban – vélekedett Szeremley Béla. 

Az egyesülés elnöke azt is kifejtette, hogy ilyen körülmények között értelemszerűen és szinte a kor követelményeként ismét felértékelődik a szövetkezés, a szövetkezeti gondolat. Le kell nyirbálni azokat a hajtásokat, amelyek ezeket csiráiban elfojtották – mondta az elnök. A helyzet javítását akkor is meg kell kezdeni, ha mindenki előtt világos, hogy kialakulásukkor a napjainkban sikeres nyugati – dán, francia, olasz és más – szövetkezetek is kudarcokkal indultak.

Nincsenek egyedül, vannak társaik

A hazai mozgalom kiteljesedésében lehetnek, vannak társak: a magyar érdekeltségű takarékszövetkezeteknek és az áfészek bázisán létrejött vállalkozásoknak jelentős szerepet szánnak. Fontosak ugyanis a gazdák terményeinek, áruinak közvetítésében, a magyar emberek ellátásában. Ám minden szektorban szükséges a szövetkezés erősítése, ennek különféle szakági formáinak megjelenítése, tartalommal való megtöltése elmaradhatatlan. A Hangyánál szorgalmazzák további szakági területi csoportok alakítását, a jövőben akár 10-20 százaléknyi nemzeti tulajdonnal, például közös feldolgozói, értékesítői részlegek létrehozását. Különös szerepet szánnak a jelenleginél is több fiatal gazda bevonásának. Együttműködésüket erősítik a Kárpát-medencei gazdálkodókkal, amelyre  jó példaként szolgálhat a szomszédos ország egészére kiterjedő agrár-szakmai munkát folytató Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Marosvásárhelyi Szervezetével tartott 15 éves együttműködés.

Bíznak a kormányban és sokat várnak tőle

A Hangya elnöke kifejtette, hogy bíznak a kormányban és sokat várnak tőle. Amennyiben szervezetük elgondolásait továbbra is támogatás övezi – hiszen néhány kedvező intézkedés már született -, a Hangya Egyesülés 100 ezer új fő- és részmunkaidős foglalkoztatási lehetőséget teremt a kabinet által jelzett egymillióból, és különös tekintettel lesz a fiatal szakemberek foglalkoztatására. Szervezetük az egyetlen az ország agráriumának termelői szférájában, amely nonprofitként megfelel az uniós előírásoknak. A valódi szövetkezeti elvek gyakorlattá tétele azonban nem nélkülözheti az állami programot, ennek megvalósítására Szeremley Béla javasolta egy „Szövetkezeti rendszer-fejlesztési központ” létrehozását.
A közgyűlésen több felszólaló megerősítette, hogy valóban nagy az igény a hazai szövetkezeti mozgalom megújítására. Hajasné Banos Márta, a Nógrád megyei Kozárd polgármestere a helyi nonprofit szövetkezet képviselőjeként  -egyebek közt – azt említette, hogy rendkívül nagy a kiszolgáltatottságuk az erőfölényes integrátorokkal és a terményfelvásárlókkal szemben. Kifogásolta, hogy az elnyert támogatások 10-15-, de van úgy, hogy 30-40 százalékát „vették el” tőlük, mire hozzájutottak, s ebben kormány-hivatal is ludas volt.
Nagy Sándor balatonboglári gazdálkodó szerint közösségi pénzt csak közösségi célra lehessen a jövőben felhasználni. Az újonnan bevezetett foglalkoztatási kötelezettség akkor működik jól, ha a munkaigényes – például a szőlészeti ágazatokban – a tömeges foglalkoztatás bejelentésén könnyítenek. Nagy Bálint professzor szerint az agrárválság idején gyorsabb gondolkodás kell. Szerinte az agrárium jelenleg nagy ipari hitellel terhelt, nonszensz, hogy az ipari anyagok vásárlásának hitelénél a gazdák házait is megterhelik. Igen nagy a kockázata a termelésnek, és rossz az uniós szabályozása is. Alapvetően más revízió alá kell vetni az uniós elszámoltatásokat. Amíg a beszerzések a gazdakörök érdekeltségén kívül esnek, addig a spekulatív tőke veszi körül a mezőgazdaságot – mondta. 

VM: a Hangya-mozgalom bekapcsolódhat az új agrárpolitika alakításába


A közgyűlésen felszólaló Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) helyettes államtitkára egyebek mellett elmondta, hogy a Hangya-mozgalom napjainkban számukra nagyon fontos. Kormányzati prioritás lett ez és a hasonló összefogás, amelynek eredménye lesz a családi gazdálkodók, a kis- és középvállalkozások szerepének növelése.  A szaktárca is fontosnak tartja a hazai piacok megvédését, a magyar termékekkel való nagyobb arányú ellátását. Mindez a szövetkezések területén sem nélkülözheti az innovációt, a gyakorlatot szolgáló kutatásfejlesztést. A piaci viszonyok jobbításával kapcsolatban kifejtette: nagyobb szerepük lesz a lokális, a helyi piacok megteremtésének, a helyi fogyasztók megtalálásának, kiszolgálásának. 

Fontos intézkedések születnek a nem megfelelő importáruk kiszűrésére. Az ágazat termelésében nagy szerepet szánnak a hozzáadott értékek, a nagyobb feldolgozottságú áruk helyi előállításának, amire jelenleg viszonylag csekély mértékben van lehetőségük a gazdáknak. Ami az uniós szabályozásokat illeti, azok nem egészen „szövetkezésbarátak”, a közös agrárpolitika megújítása kapcsán ezt biztosan át kell gondolni. Az agrártárca biztosítani fogja, hogy a Hangya-mozgalom bekapcsolódhasson az új agrárpolitika alakításába – hangsúlyozta.

A helyettes államtitikár jelezte az is: tudják, hogy a gazdálkodók komoly sérelmeket szenvednek el a bankrendszertől, ezen is változtatni kell. Az időjárás miatt ellehetetlenülő gazdálkodók nem mehetnek tönkre. A jövőben is fontos szerepet szánnak a kezességvállalásnak, a hitelgarancia intézményének – mondta. Végezetül kifejtette: a jelenleg meglévő minden nehézség ellenére a jövőben rendkívül fontos teendő lesz a magyar élelmiszergazdaság, a mezőgazdaság – benne a Hangya szövetkezés – imázsának, ismertségének és elismertségének az eddigieknél nagyobb megteremtése.  

Együttműködési keretmegállapodást írtak alá

 
A közgyűlés után a Hangya együttműködési keretmegállapodást írt alá az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséggel (OTSZ), az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvánnyal (AVHGA) és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) MAROS Szervezettel. Szeremley Béla elmondta: e megállapodásoktól azt remélik, hogy a finanszírozási feltételek olyan lehetőségeit sikerül kialakítani, amelyek mérsékelni képesek szövetkezeteik eddigi pénzpiaci hátrányát. A Kárpát-medencei együttműködésben pedig olyan kölcsönös előnyökre látszik lehetőség, amelyek előmozdíthatjaák a kisebbségben élő magyarság gazdasági erősítését.

Amennyiben a takarékszövetkezetek hitelezik a gazdákat és szükség van fedezetre, az alapítvány tud nyújtani – hívta fel a figyelmet Ulrich Anikó, az AVHGA elnöke. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az uniós támogatási szabályok nagyon korlátozzák az agrártermelők finanszírozási lehetőségeit. Azoknak a vállalkozóknak, akiknek a tevékenysége kicsit túlmutat a szorosan értelmezett mezőgazdasági tevékenységen, lényegesen lazábbak ezek a szabályok – mondta. Szeremley Béla emlékeztetett arra, hogy Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter – a Hangya közgyűlés fővédnöke – már május végén, programjának meghirdetésekor szólt a „hangya típusú” szövetkezetek fejlesztésének fontosságáról. A szervezet feladata ezért most minél szorosabb együttműködés kialakítása a szaktárca illetékeseivel, hogy ez a célkitűzés tartalommal telítődjék.

A Hangya közgyűlési zárónyilatkozatot fogadott el, amely szerint a szervezet reméli, hogy a kormányzat – eddigi nyilatkozatainak megfelelően – kiemelt fontosságúnak tekinti a hangya típusú szövetkezést, elő kívánja segíteni az ennek megfelelő intézményfejlesztést és ebben számít a Hangya Szövetkezeti Együttműködésre. A Hangya kezdeményezi a feketegazdaságot visszaszorítani képes szövetkezeti rendszer szabályozási környezetének hozzáigazítását az európai gyakorlathoz igazítását a következő félévben, beleértve ebbe a szövetkezeti törvényt is. Javasolja továbbá, hogy a pénzügyi szabályozás mérsékelje a szövetkezetek és a tagság közötti forgalom terheit, s olyan kormányzati lépéseket, amelyekkel ösztönözhető a termelői tulajdonlású feldolgozóipar kialakítása, a terméklánc átlátható és arányos jövedelemelosztásának megteremtése. Kezdeményezi a Hangya azt is, hogy a szövetkezetek megfelelő munkahelyteremtési támogatást kapjanak, mint részfoglalkoztatásokat és vidéki foglalkoztatást generáló gazdasági egységek.

Írta: Fehér István
Fotó: Tóth Csilla

Vélemény, hozzászólás?