A bizottság az átmeneti időszak meghosszabbítását a Magyarország által szolgáltatott információk alapján hagyta jóvá. Ezek a Bizottság szerint „rávilágítottak arra, hogy a hosszabbítás nélkül fennáll annak a veszélye, hogy a mezőgazdasági földterületek piacán súlyos zavarok lépnek fel” – tartalmazza a témáról kiadott brüsszeli közlemény. Az Európai Bizottság ugyanakkor felkérte Magyarországot, hogy „fokozza a folyamatban lévő mezőgazdasági reform befejezésére tett erőfeszítéseit”. Az unió vezető testülete különösen fontosnak tartja, hogy Magyarország érjen el haladást például a kárpótlási folyamat lezárása tekintetében. A témában illetékes biztos, Michel Barnier kijelentette: „Azért engedélyezzük Magyarország számára az átmeneti időszak további három évvel történő, egyszeri meghosszabbítását, mert hiszünk benne, hogy így képes lesz felkészülni a teljes körű liberalizációra, amelynek révén azután a magyar mezőgazdasági ágazat az unió belső piacának minden előnyét élvezni tudja.” A magyar agrárdiplomácia jelentős sikerének tartja a döntést Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, aki Brüsszelben, a Környezetvédelmi Tanács ülésén értesült a hírről. „Az elmúlt félév az egyeztetések jegyében zajlott, tárgyaltam a Bizottság képviselőivel, valamint a tagországi miniszterekkel és kifejtettem a hosszabbításhoz fűződő érveinket” – hangsúlyozta a vidékfejlesztési miniszter. Hozzátette: a kollégáim és a szakértők kiváló dokumentációt állítottak össze, amelyben rávilágítottak arra: hosszabbítás nélkül fennáll a veszélye annak, hogy a mezőgazdasági földterületek piacán súlyos zavarok lépnek fel. A földpiac jelen körülmények közötti liberalizációja tág teret nyitna a spekulatív célú földvásárlásoknak, amelyek tovább szűkítenék a hazai mezőgazdasági termelők versenyfeltételeit. A Bizottság közleménye hangsúlyozza, hogy Magyarország 2010. szeptember 10-i kérésének megfelelően engedélyezi, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező uniós polgárok és valamennyi jogi személy termőföldszerzésének korlátozását hazánk további három évvel meghosszabbítsa. A grémium felkérte Magyarországot, hogy fokozza a mezőgazdasági reform befejezésére tett erőfeszítéseit és érjen el haladást a kárpótlási folyamatoknál. Michel Barnier, a Bizottság illetékes tagja kijelentette: a döntés valamennyi érv alapos elemzésének eredménye. Azért engedélyezzük Magyarországnak az átmeneti időszak további három évvel történő meghosszabbítását, mert hiszünk abban, hogy így sikerül felkészülnie a teljes körű liberalizációra, melynek révén azután a magyar mezőgazdasági ágazat az Unió belső piacának minden előnyét élvezi. A magyar agrártárca vezetése tisztában van azzal, hogy a moratórium meghosszabbításával nem oldódtak meg a termőfölddel kapcsolatos szabályozási kérdések. A minisztérium rövidtávú célkitűzései között szerepel egy új földtörvény megalkotása, valamint átfogó birtokrendezés megvalósítása és a mezőgazdasági üzemszabályozás törvényi szintű bevezetése. Már az előző – azaz a Bajnai – kormány hivatali ideje alatt 2009-ben szóba került a földvásárlási tilalom meghosszabbítása. Erről ez év elején Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter beszélt egy kormányszóvivői tájékoztatón. Emlékeztetett: Magyarország jelezte az Európai Unió Bizottságának, hogy Magyarország valószínűleg élni fog a tilalom meghosszabbításának lehetőségével. A korábbi agrárminiszter megítélése szerint továbbra is fennállnak azok az indokok – az alacsony földár, valamint a törvényi szabályzás átalakításának szükségessége -, amelyek a hétéves moratórium további fenntartását indokolják. Gráf József szerint az elmúlt négy-öt év alatt megduplázódtak ugyan a földárak, de hektáronkénti 500-800 ezer forintos árhoz képest Ausztriában még mindig három és félszeres, néhány más uniós országban pedig 8-10-szeres árat is kérnek. Ezt az érvrendszert, a mostani agrárkormányzat indokaival kiegészítve – azaz a hosszabbítás nélkül fennáll a veszélye annak, hogy a mezőgazdasági földterületek piacán súlyos zavarok lépnek fel; továbbá a földpiac jelen körülmények közötti liberalizációja tág teret nyitna a spekulatív célú földvásárlásoknak, amelyek tovább szűkítenék a hazai mezőgazdasági termelők versenyfeltételeit – akceptálta a Bizottság, és engedélyezte a moratórium meghosszabbítását. Egy magánszemély Magyarországon átlagosan 9 hektár területet művel, míg a gazdálkodói szervezetek művelésében átlagosan 264 hektár van. A privatizáció során 5,7 millió hektár földterület 2,6 millió tulajdonos birtokába került. Az elmúlt két évtizedben végbement birtokkoncentráció során, a földvásárlási megkötések miatt – csak magánszemély vásárolhat termőföldet, maximum 300 hektárt – a föld 75 százaléka került magánszemélyek tulajdonába. Magyarországon a földbérlet a föd hektáronkénti vételárának átlagosan 6 százaléka. Ez az unióban átlagosan csak 2-3 százalékot tesz ki. Magyarországon a szabályozás miatt javarészt bérelt földön gazdálkodnak, a földárak pedig jó egy évtizede befagytak, messze elmaradva az uniós áraktól. Ez részben annak a következménye, hogy az 1990-es évek közepén megtiltották a gazdasági társaságok földvásárlását.