Ezt állapította meg az Európai Bizottság. A három éve életbe léptetett szabályozás eddigi eredményeit értékelve a bizottság emlékeztetett arra, hogy a 23 millió kis- és középvállalkozásra (kkv), amely a magánszektor munkavállalóinak 67 százalékát alkalmazza, nagyban támaszkodik a következő tíz évre vonatkozó átfogó gazdaságpolitikai stratégia, az Európa 2020 is. Az intézkedéscsomag egyebek között annak érdekében tartalmaz új szabályokat, hogy a szektor vállalkozásai számára csökkentsék az adminisztrációs terheket, valamint elősegítsék finanszírozáshoz jutásukat és az új piacokra való belépésüket. Antonio Tajani ipar- és vállalkozáspolitikai biztos a témáról kiadott közlemény szerint kijelentette, hogy a kis- és középvállalkozások szektora az uniós gazdaság motorját jelenti, amelynek erősnek, versenyképesnek és innovatívnak kell lennie. Az eddigi eredmények között a bizottság megemlítette, hogy 100 ezer kkv részesült a versenyképességi és innovációs keretprogram pénzügyi eszközeiből, ezáltal több mint 100.000 munkahelyet teremtettek. A legtöbb uniós tagállamban jelentősen csökkent a vállalkozások létrehozásához szükséges idő és költség is: tavaly egy átlagos uniós vállalkozás elindítása 7 napot vett igénybe, míg 2007-ben 12 napot; a költség tavaly 399 euró volt, szemben a 2007-es 485 euróval. Az Európai Bizottság most azt javasolta, hogy az intézkedéscsomagot a jelenlegi helyzethez igazodva egészítsék ki további elemekkel, mint a jobb hozzáférés a beruházást és növekedést szolgáló finanszírozáshoz, emellett erősíteni kell a hitelgarancia-rendszerek létrehozását, az „egyablakos” ügyintézés kialakítását.