Az összeállítás szerint 2009-ben a megújuló energia részesedése 7,3 százalékra emelkedett a teljes felhasználáson belül Magyarországon az 1999. évi 3,3 százalékról, miközben a 27 tagországban átlagosan 9,0 százalékra nőtt ez az arány 5,4 százalékról. A visegrádi négyek közül Magyarországon a legmagasabb a megújuló forrásból származó áramellátás aránya, Csehországban 5,7 százalék, Lengyelországban 6,6 százalék, Szlovákiában 7,2 százalék. A 27 tagország közül Lettország áll az élen, itt a teljes villamosenergia ellátás 36,2 százaléka származott megújuló forrásból 2009-ben, a második Svédország 34,4 százalékkal, a harmadik Ausztria 27,3 százalékkal. A „Fenntartható energia hete” alkalmából közétett kimutatás szerint az áramtermelésben a fűtőanyagok közül még mindig a kőolaj vezet, bár aránya csökkent, 37 százalékra 39-ről. A földgáz részesedése 22 százalékról 24 százalékra nőtt tíz év alatt, a nukleáris energiáé 14 százalékkal stabil maradt, a szilárd tüzelőanyagoké 18 százalékról 16 százalékra csökkent. Magyarországon az olajféleségek és az atomenergia részesedése valamelyest emelkedett (27,9-ről 28,4, illetve 14,1-ről 15,8 százalékra), ugyanakkor visszaesett a gáz és a szén aránya (38,2-ről 36,2-re, illetve 16,1-ről 10,1-re). Tavalyelőtt a megújítható energiaforrások aránya uniós szinten Lettországban és Svédországban volt a legnagyobb, jóval 30 százalék fölött, míg a legkisebb Máltán és Luxemburgban (0, illetve 2,8 százalék). Az atomenergia Franciaországban (40,2 százalék), Litvániában (34,1) és Svédországban (29,3) kapta a legnagyobb szerepet, míg tucatnyi EU-tagországban egyaránt nem használtak nukleáris energiát.