Fülöp Sándor a beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében azt emelte ki, hogy az ombudsmani tevékenység elsősorban a különböző intézményi működések rendszerhibáinak kijavítására, orvoslására való. Ezért az általa vezetett hivatal arra törekedett, hogy rendszerszemléletben végezze tevékenységét, és a felvetődő környezeti és ezzel összefüggő problémákat komplex módon kezelje. Az egyedi ügyek között főként a településrendezéssel összefüggő és zajpanaszok voltak igen nagy számban, ezekre tíz esetből nyolcban sikerült mindenki számára elfogadható megoldást találni. Fülöp Sándor beszámolt arról is, hogy átfogó módon vizsgálták a Duna hajózhatóságával összefüggő kérdéseket. Egy másik napirendi pont keretében a bizottság tíz nem, két igen és két tartózkodás mellett elutasította a veszélyes és ipari hulladék depóniák felülvizsgálatáról és az Országos Környezeti Kármentesítési Program kiterjesztéséről, valamint a kármegelőzésről szóló országgyűlési határozati javaslatot, amelyet Szilágyi László és Jávor Benedek (LMP-s) országgyűlési képviselők önálló indítványként nyújtottak be. A testület azért döntött így, mert a kormányt képviselő minisztériumi szakember arról tájékoztatta a bizottságot, hogy az országgyűlési határozati javaslatban megfogalmazottak nyomán változott a bányatörvény, és a bányászati hulladékokra vonatkozó jogszabály is, továbbá nincs meg az a pénzügyi alap, amely az előterjesztésben szereplő kártérítéshez szükséges pénzt biztosítaná. Ezért a képviselők többsége úgy döntött, hogy az LMP-s képviselők önálló indítványát általános vitára alkalmatlannak tartja.