Marek Sawicki brüsszeli tudósítóknak arról is beszélt Varsóban, hogy milyen új kritériumokat kellene figyelembe venni a jövőben a direkt támogatások újraelosztása során. Marek Sawicki megjegyezte, hogy a KAP-nak egyre több elvárásnak kell megfelelnie, mint a klímavédelem és a környezetbarát gazdálkodás. A költségvetést ezért ehhez kellene szabni. „Ezért a büdzsé a következő hétéves időszakban nem lehet kevesebb a jelenleginél” – hangsúlyozta. A lengyel vidékfejlesztési miniszter úgy vélte, hogy a közös agrárpolitika mai formájában az a tényező, ami a legkomolyabban aláássa a tisztességes versenyt a belső piacon. Arra célzott, hogy a balti termelők még mindig háromszor kevesebb hektáronkénti támogatást kapnak, mint az ugyanazt a terméket előállító német kollégáik. A reform során azonban nem az a cél, hogy mindenki azonos szubvencióban részesüljön – tette hozzá. Varsó azt javasolja, hogy a jövőben három objektív kritérium alapján fizessenek évente egyszer a gazdálkodóknak közvetlen jövedelemtámogatást. A direkt támogatás alap összetevője a termelésbe vont terület felülete lenne. Ez kiegészülhetne a nehezen megművelhető földeknek nyújtott támogatással. A harmadik tétel és szempont pedig a valamilyen különleges természeti értéket jelentő területek lennének, amelyek korlátozzák a gazdákat a termelésben.a direkt támogatás a közös agrárpolitikai büdzsé 30-50 százalékát tenné ki. A fennmaradó részt az „aktív mezőgazdasági üzemfejlesztésre” fordítanák a második, vidékfejlesztési pillérből, ami az agrárgazdaságok versenyképességének javítását, vagy a fiatal farmerek számára kedvező feltételek nyújtását szolgálnák. A lengyel jövőkép értelmében a tagállamok döntenék el, hogy milyen irányban fejlesszék mezőgazdaságukat, nem pedig a „túlbürokratizált szabályok, amelyek jelenleg a KAP-ot jellemzik”. Bírálta azt a gyakorlatot, ami alanyi jogon juttat jövedelemtámogatást a gazdáknak, egy bizonyos szinten túl már egyáltalán nem téve érdekelté őket abban, hogy beruházzanak és termeljenek. A lengyel mezőgazdaság fejlesztés hét éves tapasztalata szerint az erős második (vidékfejlesztési pillér) nagy mértékben hozzájárult a lengyel feldolgozóipar átalakulásához, ami jelenleg a legmodernebb egész Európában Sawiczki szerint – adta hírül a BruxInfo.