A tájékoztatóból kiderül: 2011-ben eddig a sokéves átlagnál mintegy 50-60 milliméterrel kevesebb csapadék hullott a megyében. A belvízzel borított területek nagysága – köszönhetően az év első négy hónapjában tapasztalt szárazabb időjárásnak – az előző hónapokhoz viszonyítva jelentősen csökkent. Jelenleg mintegy 19.000 hektárt borít belvíz, amelyből valamivel több mint 15.000 hektár a szántó. A művelés alatt álló területek egy részén azonban a csapadékmentes tavaszi időjárás miatt a talaj felső rétege kiszáradt, az őszi vetésű kultúrák zavartalan növekedéséhez, illetve a tavasszal vetett növényállományok keléséhez, kezdeti fejlődéséhez már kiadósabb esőre volna szükség. Kedvez viszont a szárazság a talajmunkáknak, amelyekkel a gazdák jó ütemben haladnak. A talajerőpótlás és talajelőkészítés, valamint a vetés jelentős részét elvégezték. A belvízzel borított, illetve a még mindig átnedvesedett területeken viszont mindez továbbra is lehetetlen. Május első napjaiig tavaszi árpából 6.114 hektárt (tervezett terület 6.747 hektár), magborsóból 967 hektárt (tervezett terület 907 hektár), míg zabból 4.516 hektárt (tervezett terület 4.642 hektár) vetettek el a termelők. Kukoricából és napraforgóból a tervezett vetőmag-mennyiség több mint kétharmada már szintén a földbe került. Az őszi kalászosok fejtrágyázását a tervezett területek 92,4 százalékán, 128.225 hektáron tudták elvégezni. A tavaszi vetésű növénykultúrák magágy készítése ugyancsak jó ütemben halad, a vetésre tervezett területek döntő részén a gazdálkodók végeztek ezzel a munkával. A legutóbbi állapotminősítés alapján az őszi búza vetésterületének 36 százaléka jó, 38 százaléka közepes, miközben 26 százaléka gyenge minősítést kapott. A búza intenzíven fejlődik, bokrosodása az állományok döntő részén megfelelő szintű. Hasonló az őszi árpa fejlettsége is. Az őszi káposztarepce állapotát pedig a vetésterület 40 százalékán jó, 39 százalékán közepes és 21 százalékán gyenge minőségűre értékelték a szakemberek. A repce virágzása folyamatban van, az oldalágak képződésének szintje a későbbiekben a termésátlagot még nagyban befolyásolja. A területek egy részén éppen e fejlődési szakasz hiánya okoz problémát és a kívánatosnál kedvezőtlenebb hozamkilátásokat. Általánosságban kijelenthető, hogy a tavaszi vetésű kultúrák fejlettségi állapota Jász-Nagykun-Szolnok megyében – a vetési idő függvényében – eltérő. Vannak korábban vetett, mára szépen soroló napraforgó- és kukoricatáblák, de az említett csapadékhiány a parcellák jelentős részén a kelés idejét, illetve a kezdeti fejlődést nagyban hátráltatja – olvasható az igazgatóság közleményében.