Papp Lajos kifejtette: a hazai éttermek 95 százalékának étlapján megtalálható a libamáj, amely gyakran a hazai gourmet turizmus egyik mozgatórugója, de míg külföldön nagy rá a kereslet, a magyarok alig fogyasztják. Pedig az 1800 tonnás magyar libamájtermelés a világtermelés több mint 80 százalékát teszi ki, ezzel Magyarország világelső ebben a szektorban. Évente 6 millió darab libát és kacsát állítanak elő Magyarországon, amelynek értékesítése 18-20 milliárd forint árbevételt jelent. Ebből 8 milliárd forintot tesz ki a liba- és kacsamáj értékesítés. Libamájból 1800 tonna, kacsamájból 450 tonna kerül a piacra évente. Ennek nagy része export: 1242,8 tonna libamáj, és 408,9 tonna kacsamáj kerül ki az országból, 5,8 milliárdos bevételt hozva évente. Az előállításnak tehát mintegy 5 százaléka kerül csupán a belföldi piacra. A vevők között túlsúlyban van Európa, de Ázsiában is vannak piacok, Tajvantól Japánig, Koreáig – mondta a szakember. A májból a franciák viszik el a legtöbbet, hiszen étkezési kultúrájukba jól beilleszkedett ez a fogyasztási cikk. Húslibából viszont a németajkúak fogyasztanak nagyobb mértékben, ott a Márton napi libaünnep számít hagyományosnak. A fogyasztás főként az év végi időszakokra jellemző, októbertől karácsonyig, illetve kissé átnyúlik januárba. A hazai liba- és kacsatenyésztés az Alföldre koncentrálódik, első helyen van Bács-Kiskun megye, majd Csongrád és Békés megye következik. Az állatszámot jelentősen akkor lehetne növelni, és az ágazatot fellendíteni, ha a magyar fogyasztás bővülne – véli a Magyar Lúdszövetség elnöke. Hozzátette: el kellene érni, hogy a lakosság fele fogyasszon évente legalább 30 dekagramm libamájat.