A 2006-2009 között lezajlott borpiaci reformmal érintett érzékeny kérdések nagy többségét sikerült minden fontos résztvevő számára megnyugtatóan rendezni. Egy kérdés azonban továbbra is nyitva van, ez a telepítési tilalom, illetve az újratelepítési jogok rendszerének kérdése – mondta Fazekas Sándor. Az Európai Bizottságnak nagyon részletesen ki kell térnie erre a kérdésre, amikor, várhatóan 2012 végére, elkészíti a 2006-2009 között lezajlott borpiaci reformról szóló értékelését – tette hozzá. A miniszter kifejtette: a borreform eredményes szabályozásnak minősült, jelentős fejlesztéseket eredményezett és javult a borok minősége is. Mindennek Magyarországon is kézzelfogható jelei vannak. Gondot jelent azonban, hogy a termőterületek csökkentek, részben a piac hatására is. Emellett több tagállam felvetette a jelenlegi újratelepítési tilalmak feloldását, Magyarország és Ausztria azonban egyetért abban, hogy óvatosan kell bánni ezzel a kérdéssel. A korlátozás feloldása túltermeléshez vezetne, mert a világpiacon jelenleg nincs, és várhatóan egy-két éven belül sem lesz olyan kereslet, amely ezt indokolná. Kitért arra is, az ágazat stabilitása szempontjából nem lenne szerencsés a korábbi önkorlátozó intézkedés után engedélyezni az újratelepítést, mert egyes országokban gyorsabban tudnák azt végrehajtani, és rosszabb minőségű borokat termelnek. A 2012-es jelentés után érdemes lesz átgondolni az ágazat helyzetét – mondta. Beszédében a miniszter hangsúlyozta azt is, hogy az EU-nak továbbra is a minőséget kell támogatnia a bortermelésben a mennyiség helyett. A bor hozzátartozik Európa kulturális örökségéhez, ezért a jövőben egyre fontosabbá kell válniuk Európa számára a borpromóciós intézkedéseknek a belső piacon és az EU-n kívüli piacokon is. Örvendetes lenne, ha a promóció támogatásának szabályrendszere egyszerűbbé és átláthatóbbá válna, különösen az uniós belső piacon – mondta a miniszter. Fazekas Sándor és osztrák kollégája hangsúlyozta az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések fontosságát is. A magyar tárcavezető szerint különösen az EU-n kívüli országok tekintetében hoztak előrelépést a borreform intézkedései. Ezek az előírások feladatot adnak a bortermelők és a tagállamok számára is, hiszen 2011 decemberéig minden földrajzi árujelzőnek el kell elkészíteni a termékleírását. Ez nem csak teher, de ha jól végzik el, lehetőség is, mert a hatékonyabb közösségi marketingből hosszú távon előnyük származik a termelőknek – mondta a miniszter. Nikolaus Berlakovich elmondta, Ausztria kis bortermelő országként csak minőségi termékek révén érhet el sikereket, az eredetmegjelölés ezért különösen fontos az osztrák termelők számára. A miniszterek egyetértettek abban is, hogy csökkenteni kell a Közös Agrárpolitikához kapcsolódó adminisztrációs terheket. Fazekas Sándor egy kérdésre válaszolva kijelentette, véleménye szerint az Európai Unió egyes támogatási politikáinak egymástól jól elhatároltaknak kell lenniük, hogy ne gyengítsék egymást. Míg a Közös Agrárpolitika fő célja az ellátás biztonsága, a borászatban a legfontosabb cél a minőségi bortermelés és a borrégiók támogatása. A két miniszter kétoldalú tárgyalásain nagy eredményként értékelte a magyar elnökség alatt a Közös Agrárpolitikáról elfogadott miniszteri tanácsi következtetéseket. Megerősítették, hogy mindkét ország egyértelműen ellenzi a génmódosított növények termesztésének engedélyezését. A japán katasztrófával kapcsolatosan az atomenergia felhasználására is kitértek. Ausztria ellenzi a nukleáris energia felhasználását, míg a magyar álláspont szerint a paksi atomerőmű jelenleg nem váltható ki mással. Magyarország ugyanakkor elkötelezett a biztonságos, a szakmai előírásoknak megfelelő üzemeltetés mellett, és elvégzi az erőmű terhelési próbáját (stressz-teszt) – mondta Fazekas. A katasztrófa tanulsága az, hogy végig kell gondolni az atomenergia hasznosítását, különösen olyan területeken, amelyek ki vannak téve természeti csapásoknak.