Az egyesülések alakításával a tejtermelők a feldolgozókéval megegyező nagyságrendű piaci erőre tehetnének szert. A tejtermelők alakíthatnának ágazati érdekvédelmi szervezeteket is, elsősorban kutatási eredmények és termelési szakismeretek megosztására egymással. Brüsszel a tejpiacot 2008 óta sújtó heves áringadozásokra kíván javaslatával megoldást nyújtani. A javaslat célja, hogy a tejipari ellátási láncon belül javuljon a tejtermelők helyzete, és az ágazat felkészülhessen a piacorientáltabb és fenntarthatóbb jövőre. Előírja, hogy a tejtermelők és tejfeldolgozók között írásbeli szerződés jöjjön létre, megteremti a szerződéses feltételek kollektív megtárgyalásának lehetőségét, méghozzá termelői szervezetek útján, hogy a tejtermelők és a jelentős feldolgozók tárgyalási pozíciója egyensúlyba kerüljön. Rendelkezik a szakmaközi szervezetekre vonatkozó egyedi uniós szabályokról és a piac átláthatóságának növelésére irányuló lépésekről. A javaslat általános szabályként azt tartalmazza, hogy a nyers tejet szállító termelő és a tejüzem a szállítás előtt írásban szerződést köthet, amelynek tartalmaznia kell az árat, a szállítások ütemezését és volumenét, valamint a szerződés időtartamát. A tagállamok azonban a területükön belül kötelezővé tehetik a szerződések alkalmazását. A szövetkezetek számára – egyedi jellegük figyelembevétele érdekében – nem írnák elő szerződés kötését, ha alapszabályuk hasonló hatású rendelkezéseket tartalmaz. Biztosítanák azt is, hogy a kollektív tárgyalásokon – a verseny megőrzése, valamint a kis- és középvállalkozások érdekeinek védelme mellett – erősödjön a tejtermelők tárgyalási pozíciója. A javaslat értelmében az intézkedések 2020-ig maradnának hatályban, és ebben az időszakban két időközi értékelésre kerülne sor. Dacian Ciolos mezőgazdasági EU-biztos szerint ezek a módosítások fontosak ahhoz, hogy az ágazat zökkenőmentesen alkalmazkodjon a tejkvóták 2015. évi megszűnéséhez.