A vetőmag-előállítás a hazai mezőgazdaság fejlődésének egyik kulcseleme

A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma helyi kutató intézetének nyári kalászos fajtabemutatójához kapcsolódó rendezvényen a miniszter kiemelte: a színvonalas és gazdaságos termelés alapjául szolgáló jó minőségű vetőmagok ismérve, hogy ellenőrzött körülmények között állítják elő, és megfelel a hazai termesztési adottságoknak. Az elmúlt évek szomorú tapasztalata, hogy a kétes eredetű, vagy gyenge minőségű vetőmagok komoly károkat okoztak a gazdáknak, termelőknek – idézte fel a tárcavezető. Fazekas Sándor emlékeztetett: áprilisban elrendelte a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivataloknak, hogy fokozottan ellenőrizzék a vetőmag-forgalmazást az egész országban, hogy “megőrizzük a hazánkban előállított vetőmagok kiváló minőségét, és erősítsük Magyarország GMO mentességét”. Megjegyezte, “vasszigorral” fognak rendet tenni ezen a területen. A miniszter előadásában beszámolt egy felmérésről, amelyet a növénytermesztők körében készítettek arról, hogy milyen mértékben használnak hazai vetőmagot. A válaszok alapján jószerivel csak a szántóföldi növények egy részénél mondható el, hogy a hazai vetőmagok még elérhetők és versenyképesek, megjelennek az üzletekben. A termelők elsősorban a kalászos fajtákból vásárolnak magyar vetőmagot, mert ebből még van honi választék. Azonban a kisszámú hazai vetőmag-előállító egyre kevésbé bírja a versenyt nagy multinacionális cégekkel, és egyre kevésbe tudja népszerűsíteni saját termékeit. A zöldségfélék hazai vetőmagjai eltűntek a belpiacról, ami ahhoz hasonló méretű csapás, mint ahogy eltüntették a cukoripart, vagy a tejipar egy részét – hangsúlyozta alá Fazekas Sándor. Hozzátette: ez azzal a veszéllyel jár, hogy elveszítjük a magyar karaktert, és ebből fakadó üzleti lehetőségeket. Fazekas Sándor fontosnak tartotta, a génbankokban és a termelésben lévő hazai növényfajták számbavételét, ezen fajták vetőmagjának előállítását, forgalmazásának lendületbe hozását. Emellett többek között egyszerűsíteni kell a bonyolult jogi szabályozást, és újra kell éleszteni a hazai növénynemesítést azokon az területeken, ahol korábban megszűntek – fejtette ki.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.