Nekik egyszerre kell megküzdeniük a helyben tapasztalható elmaradottsággal és az agglomerációs helyzetből adódó sajátos körülményekkel. Céljuk az volt, hogy a lehető legtöbb település részesüljön a pályázati úton elnyerhető forrásokból.

Tipikus problémák

Az agglomerációs települések tipikus problémáival kell szembenéznie az észak-kelet Pest megyei falvaknak és városoknak. Főként ebből a helyzetből adódnak hiányosságaik, és ez jelöli ki a szükséges fejlesztési irányokat is. Az iskolák és óvodák korszerűsítése, a szilárd burkolatú úthálózat gyarapítása és jobbítása, illetve a csatornázás ad sok feladatot ebben a térségben, miközben a szükséges források általában nem állnak a helyiek rendelkezésére – foglalta össze a helyzetet az Észak-Kelet Pest Megyei Leader Egyesület elnöke.
Szabóné Müller Tímea mindehhez hozzátette: a főváros közelségében az egyre nehezedő foglalkoztatási helyzettel éppúgy meg kell küzdeniük, mint más vidéki térségeknek, hiszen itt sincsenek jelen nagyobb munkáltatók.  A vidéki kistelepülésekre jellemző módon a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat.

Összesen 24 település

Az Észak-Kelet Pest megyei helyi akciócsoport 24 települést foglal magába 54 ezer lakossal, közülük 10 ezres lélekszámával a legnagyobb Aszód.
A helyi akciócsoport a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája kidolgozásakor a mikrovállalkozások fejlesztésére helyezte a hangsúlyt. A kiindulási alap az volt, hogy a rendelkezésre álló keretből mind több embernek szerettek volna támogatást nyújtani. Ezért úgy tervezték, hogy azokat a projekteket részesítik előnyben, amelyeknél a beruházás mérete 30 ezer euró – azaz 7,5-8,0 millió forint – alatt marad Ezt a felső korlátot azért építették be a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájukba, mert  egy-egy, a vadászatra vagy a lovas turizmusra épülő fejlesztés a mérete és költségei okán túlságosan nagy szeletet kihasíthat a rendelkezésre álló keretből. Így a kisebb vállalkozásoknak nem jutna pénz elképzeléseik finanszírozására, valóra váltására, holott egy gyümölcs-lepárló üzem esetében már fél- vagy egymillió forint elegendő lenne egy gépbeszerzésre, amelynek révén érdemben növelni lehetne a kapacitást – részletezte Szabóné Müller Tímea.

A legkisebbek is aktívak

A mikrovállalkozások esetében jó hír – vélte az elnök -, hogy a legkisebbeket is sikerült aktivitásra késztetni, így a támogatásokra jelentkezett helyi könyvelőiroda, festő, kőműves, gyümölcsszárító, sőt méztermelő is. A térségben a legtöbben a  kereskedelem és a szolgáltatások területén működtetnek vállalkozást. A beruházások megvalósítása során kulcsfontosságú, hogy ne önmagukban álló, elszigetelten megvalósuló fejlesztések legyenek, amelyek csak a tulajdonosnak hajtanak hasznot, hanem szerves részévé váljanak a környék gazdaságának.
Nagy az érdeklődés a helyhatóságok részéről az ÚMVP harmadik tengelyének keretében elérhető forrásokra. Mindenekelőtt azokon a területeken, amelyek ugyan nem tartoznak az önkormányzatok kötelező feladatai körébe, ám azok teljesítését fenntartását az emberek joggal várják el lakóhelyükön. Így az elnök példaként említette a játszóterek létesítését, a templom rendbetételét vagy a temetők kivilágítását. A településeken sokat remélnek a falumegújításra, illetve a vidéki örökség megőrzésére kiírt forrásoktól is. Szabóné Müller Tímea várakozása szerint többen lesznek olyanok, akik élnek a lehetőséggel, hogy mindkét kiírásra benyújthatnak egy pályázatot.

Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP irányító hatóságának támogatásával.

Kapcsolódó hírek:
►Kutatói értékelés az ÚMVP-ről ►ÚMVP-források – jelentős érdeklődés a Balaton-felvidéken ►Vidéki rendezvények ÚMVP-támogatással ►Új lehetőség a borászoknak – a borturizmus fellendítése ►Az ÚMVP támogatási keret harmadáról már döntöttek ►A sikeres jövő kulcsa a mikrovállalkozások segítése ►Kulcsszavak: vidékfejlesztés, hálózat, LEADER, MNVH ►Ifjúsági turizmus fejlesztésére ÚMVP források ►A falusi turizmus új perspektívája – a borút ►LEADER: az összefogás művészete ►Forgács Barnabás: versenyképesség, versenyképesség… ►Projektmenedzselés felső fokon – Károly Róbert Főiskola ►Célkeresztben az idegenforgalom a Dél-Mátrában ►Vidékfejlesztés: ezernél több pályázat a Dél-Dunántúlon ►Megalakult az MNVH Tanácsa és Elnöksége ►Legközelebb áprilistól lehet beadni tanyabusz számlát ►Falubusz – ÚMVP-s segítség az egyik legkisebb falunak ►Népszerű a tanyabusz ►A pályázók értik az ÚMVP-t, nagy nehézség nem várható ►Idei összegzés az ÚMVP-ről ►Beinduló fejlesztések Észak-Pest megyében ►Kész Magyarország területfejlesztési értékelése ►Gráf: a vidékfejlesztési programok megvalósulnak ►Hektáronként 150-250 ezer forint ►Leader-program Szabolcsban►Újfajta hitelek a vidékfejlesztésre ►Október 18-tól pályázhatók a vidékfejlesztési programok ►Támogatással vásárolható tanyabuszok►Startolnak a vidékfejlesztési programok ►Brüsszel elfogadta a magyar vidékfejlesztési jelentést ►Vidéki rendezvényeket, falunapokat támogat az ÚMVP