Az eurózóna közös bankfelügyeletének létrehozásáról egyeztetnek rendkívüli tanácsülésükön az Európai Unió pénzügyminiszterei.

A tanácskozásra érkező svéd pénzügyminiszter úgy vélekedett, hogy minden valószínűség szerint a tagállamoknak sikerül megállapodásra jutniuk arról, mely bankok tartozzanak közvetlenül az Európai Központi Bank (EKB) keretein belül létrehozandó közös bankfelügyelet alá, és melyek esetében lássák el továbbra is a jelenlegi tagállami bankfelügyeletek – az EKB égisze alatt – a felügyeleti feladatokat. Anders Borg ugyanakkor kijelentette azt is: ez szomorú dolog Európa számára, mert „így megosztottabbak leszünk, mint eddig bármikor”.

„Nem valószínű, hogy Svédország csatlakozik a bankunióhoz, mert nem lenne részünk egyenlő bánásmódban” – mondta a svéd pénzügyminiszter. „Az eurózóna tagjai nagyobb beleszólást kapnak a döntésekbe, mint a kint lévők, ez elfogadhatatlan, úgyhogy nem csatlakozunk” – tette hozzá.

Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter szintén a tanácskozásra érkezve kifejtette, hogy Franciaország szerint azoknak a bankoknak kellene közvetlenül az EKB bankfelügyelete alá tartozniuk, amelyek összes vagyonának az értéke meghaladja a 30 milliárd eurót.

„30 milliárd számomra elfogadható, de ennél magasabb határ nem” – szögezte le a brüsszeli tanácskozás helyszínére érkezve Moscovici. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter érkezésekor nem beszélt számokról, derűlátóan nyilatkozott a kompromisszum lehetőségéről, és a bankfelügyeleti és a monetáris feladatok szigorú szétválasztásának fontosságát hangsúlyozta az EKB keretein belül. „Úgy látjuk, jó az esély arra, hogy ma megállapodjunk, kötelezettséget vállaltunk arra, hogy az év vége előtt lefektetjük a bankunió jogi kereteit. Az én szándékom az, hogy még időben, karácsony előtt megoldást találjunk a bankunióra” – fogalmazott a német tárcavezető, aki arra is figyelmeztetett, hogy a megállapodáshoz egyhangú döntés, vagyis minden ország beleegyezése szükséges.